A gazdasági problémákra adott kormányzati válaszokról, a brüsszeli politikai nyomásról és a belpolitikai riválisokról is beszélt péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság gyengélkedése nem csupán a belső folyamatok eredménye, hanem a háború és az uniós döntések következménye is.
Egyúttal újabb világpolitikai szereplőket és hazai ellenzéki figurákat nevezett meg azok között, akik – szerinte – Magyarország bukásában érdekeltek.
Gazdasági visszaesés – és az arra adott kormányzati válasz
A kormányfő a legfrissebb, kiábrándító GDP-adatokat nem próbálta relativizálni, de egyértelművé tette, hogy nem az okokat akarja elemezni, hanem a megoldásra koncentrál. Hangsúlyozta: a kormány céljai változatlanok maradnak, függetlenül attól, hogy gazdasági viharfelhők tornyosulnak Európa felett.
Szerinte az EU által Ukrajnának folyósított 140 milliárd euró jelentős mértékben hozzájárult az európai gazdaság stagnálásához. Magyarország önmagában 20 milliárd eurós veszteséget szenvedett el három év alatt – mondta, hozzátéve: „Ha mi ennyit buktunk, képzeljük el a németeket.”
A miniszterelnök szerint ezért is volt fontos, hogy a kormány ne engedjen a külső nyomásnak, és még gyenge növekedési adatok mellett is keresztülvigye Európa egyik legnagyobb adócsökkentési csomagját. Ennek része például a háromgyermekes szülők teljes SZJA-mentessége, valamint a 40 év alatti, kétgyermekes szülők kedvezménye is.
Orbán szerint az európai gazdaság „addig fog köhögni”, amíg nincs béke. Ezt a háborús helyzetet az EU nemhogy nem kezeli, hanem tovább mélyíti azzal, hogy anyagi és politikai támogatást nyújt Ukrajnának. A megoldás szerinte egyértelmű: „föl kell zárkóznunk Trump elnök úr mögé”, mivel – a kormányfő olvasatában – az Egyesült Államok egyre határozottabb békekezdeményezéseket mutat.
A beszélgetés talán legélesebb pillanata akkor jött, amikor Orbán Viktor nyíltan beszélt arról, hogy az Európai Néppárt vezetője személyesen közölte vele:
„Magának vége”
A miniszterelnök szerint ezzel világossá vált, hogy a brüsszeli politikai elit célja nem más, mint a magyar kormány leváltása, és ehhez már meg is találták a hazai szövetségest: a Tisza Pártot.
Saját bevallása szerint Orbán szemtől szembe kapta meg az üzenetet, hogy „a következő kormányt a Tisza fogja megalakítani”. A kijelentésből kiviláglik, hogy a kormányfő egyre komolyabb belpolitikai fenyegetésként tekint az újonnan megerősödött ellenzéki pártra, különösen annak brüsszeli kapcsolatain keresztül.
Nem kerülhette el a kritika Kollár Kinga sem, a Tisza Párt EP-képviselője. Orbán szerint az ő tevékenysége kifejezetten káros Magyarország számára, és – mint mondta – az sem titok, hogy ezt maga Kollár is elismerte. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a politikusnő „gonosz dolgot csinál”, és abban érdekelt, hogy az ország ne sikeres legyen, hanem „olyan állapotba kerüljön, ahol az ő pártja átveheti a hatalmat”.
Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte az uniós támogatások nem pusztán szolidaritási gesztusok, hanem üzleti befektetések. A nyugat-európai országok cégei jelentős hasznot húznak abból, hogy saját országuk pénzét visszaforgatják például ukrajnai fejlesztésekbe – így végső soron „a pénz 80 százaléka oda megy vissza, ahonnan jött”.
A miniszterelnök által vázolt kép tehát egyre világosabb: háborús lobbi, brüsszeli befolyás és hazai ellenzéki kapcsolatok feszülnek neki a kormánynak, és az elkövetkező hónapok nagy kérdése az lesz, hogy sikerül-e ezzel a nyomással szemben is megtartani a politikai stabilitást.
