Kedd este robbant a hír: az amerikai pénzügyminisztérium hivatalosan is törölte Rogán Antalt a szankciós listáról.
A döntés gyorsasága még a tapasztalt külpolitikai elemzőket is meglepte. De mi állhat a háttérben? Az ATV leleplező riportja és az amerikai külügy finoman megfogalmazott indoklása egyre több kérdést vet fel.
A fordulat napja
A magyar közvélemény Szijjártó Péter bejelentéséből értesült először a fordulatról: „Világos, hogy már más szelek fújnak Washingtonban” – mondta a külügyminiszter, nem sokkal azután, hogy telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyi államtitkárral.
Az amerikai külügyminisztérium hivatalos állásfoglalásában megerősítette, hogy Rogán Antalt – mint „magas rangú magyar tisztségviselőt” – törölték a Különleges Besorolású Állampolgárok és Tiltott Személyek listájáról, mert „további szerepeltetése nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.”
Miért most?
Az ATV értesülései szerint kulcsfontosságú diplomáciai háttértárgyalások zajlottak az elmúlt hetekben, amelyek a nyilvánosság számára láthatatlanok maradtak. Forrásaik szerint az amerikai fél egyfajta politikai “resetet” hajt végre Közép-Európában, és ennek részeként vált szükségessé Rogán gyors rehabilitálása.
Ugyanis – ahogy a csatorna fogalmaz – a jelenlegi amerikai külpolitika nem kíván újabb konfliktusokat gerjeszteni a magyar kormánnyal, amelynek már így is feszült a viszonya Brüsszellel és több európai partnerrel.
A távozó Pressman bosszúja?
Nem mehetünk el szó nélkül a korábbi diplomáciai feszültségek mellett sem. Rogán januárban került fel a listára, és akkor a kormány azt kommunikálta, hogy ez David Pressman távozó amerikai nagykövet személyes bosszúja volt.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyenesen úgy fogalmazott: „pitiáner bosszú” volt a szankciós döntés. Orbán Viktor pedig egyenesen „verőlegényként” jellemezte Pressmant, akit azért küldtek, hogy „Magyarországot is belepréselje a globalista, liberális, demokrata kánonba.”
Kérdések maradtak
Bár a Rogán elleni szankciók visszavonása formálisan megtörtént, és a kormány diadalmasan kommunikálja a döntést, a hirtelen változás sokak számára több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
A legfontosabb: mi változott három hónap alatt, ami miatt immár nem jelent problémát Rogán szerepeltetése Washington szemében?
Az amerikai külügy szóvivője szerint a két ország közötti együttműködés új szintre léphet, különösen gazdasági és stratégiai területeken. Ha ez valóban így van, akkor az Egyesült Államok új megközelítése nemcsak Rogánról, hanem az egész magyar-amerikai viszonyról szól.
Egy biztos: az ATV riportja és a hivatalos nyilatkozatok fényében nem egyszerű adminisztratív lépés történt, hanem egy mélyebb politikai stratégia része tárulhat fel a nyilvánosság előtt. És mint mindig, most is igaz: a felszín csak a jéghegy csúcsa.
