Gyurcsány Ferenc kemény hangvételű bejegyzésben ítélte el a 444.hu egyik újságírójának megjegyzéseit, amelyek a Pride betiltása elleni tüntetésről szóló élő közvetítés során hangzottak el.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a függetlennek mondott sajtóban is megjelent az a fajta kirekesztő, gúnyos hangnem, amely eddig leginkább a kormányoldal kommunikációját jellemezte.
A volt miniszterelnök kérdése egyszerre ironikus és aggasztó:
Az emberi ocsmányság fertőző betegség lett?
Az eset kiváltó oka Ács Dániel, a 444.hu újságírójának élő videója volt, amelyben a Pride betiltása elleni tüntetésről számolt be. A videóban többek közt az alábbi, lesajnáló szöveg hangzott el:
„ könyörögnek a tömegnek, hogy jöjjenek vissza a Ferenciek terére. Itt vannak a DK-sok, há’ megmutatom őket, különleges, ritka faj, a DK-s. Nincs már belőle sok, azért bemutatom őket… DK-s szivárvány transzparensek is.”
Az ilyen megjegyzések nem csupán politikai pártokat, hanem azok szavazóit, szimpatizánsait is megalázzák – ráadásul éppen egy olyan médium részéről, amely a sajtószabadság, az emberi jogok és a politikai sokszínűség élharcosának tartja magát.
Milyen hitelessége marad egy ilyen orgánumnak, ha a tolerancia és az elfogadás jelszavai mögött ugyanaz a lenéző, kirekesztő attitűd húzódik meg, amelyet a hatalom oldalán is elítélnek?
Gyurcsány Ferenc szerint az ilyen megnyilvánulások veszélyes tendenciára utalnak: a politikai vita helyét átveszi a személyeskedés, az érvek helyett jön a gúny, és még a demokratikus oldalhoz sorolt médiumok is egyre inkább hozzájárulnak a közéleti morál leépüléséhez.
„A kormányfő poloskákat lát a többi emberben. A 444.hu újságírója faji kérdésnek tekinti, hogy valaki a DK politikáját támogatja-e, vagy sem” – írta Gyurcsány, érzékeltetve, hogy a gyűlöletbeszéd már nem csak egy oldal privilégiuma.
Ez az ügy világosan megmutatja: nem elég a függetlenségre hivatkozni, ha közben a tartalom ugyanazt a cinizmust és kirekesztést képviseli, amit a rendszerkritikus sajtó elvileg bírál.
A 444.hu-nak el kellene döntenie, hogy tényleg a demokratikus párbeszéd és a társadalmi sokszínűség mellett áll-e – vagy csupán stílusban különbözik attól, amit hivatalosan kritizál.