A bírói függetlenség kérdése és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának vádja került újra a középpontba, miután Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében a bíróságokat is érintő kijelentéseket tett.
A beszéd nyomán a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményben utasította el a miniszterelnök szavait, amelyek szerintük sértik a bírói kar függetlenségét. Később Orbán Viktor úgy pontosított:
kijelentései nem a bíróknak szóltak, hanem kizárólag Magyar Péterre vonatkoztak
A történtek azonban tovább mélyítették a feszültséget az igazságszolgáltatás körül. Varga Zs. András, a Kúria elnöke saját közleményében élesen bírálta a bírói szervezetek reakcióját, és kifogásolta, hogy azok nem foglalkoztak egy másik március 15-i felszólalással, amely – Varga szerint – közvetlen fenyegetést jelent az igazságszolgáltatásra nézve.
Bár a közlemény konkrétan nem nevezte meg, kire utalt, feltételezhetően Magyar Péterre célzott, aki az ünnepi rendezvényen politikai programjának részeként arról beszélt, hogy „visszaállítják a bíróságok függetlenségét” és „új bírósági, ügyészségi, rendőrségi vezetés” jöhet.
A Kúria elnöke párhuzamot vont a történelmi múlttal is, említve Alexander Bach, Johann Kempen, Rákosi Mátyás és Kádár János nevét, utalva arra, hogy az igazságszolgáltatás vezetőinek politikai lecserélése mindig megtorlással járt. Varga Zs. aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezzel kapcsolatban a bírói szervezetek nem emelték fel a hangjukat.
Ugyanakkor a Kúria elnöke nem fogalmazott egyértelmű elutasítással a miniszterelnök eredeti kijelentéseivel kapcsolatban. Épp ellenkezőleg: úgy vélte, a bírói kar politikai figyelem középpontjába került, különösen a februári bírósági demonstráció politikai felhangjai miatt. „Politikai megnyilvánulások elkerülhetetlenül politikai válaszokat váltanak ki” – írta, utalva arra, hogy a bírói függetlenséget érintő bírálatokra a kormány részéről politikai reakciók is érkezhetnek.
A történtek rámutatnak a magyar igazságszolgáltatáson belüli megosztottságra: míg a bírói testületek egy része határozottan elutasítja a politikai beavatkozás látszatát is, addig a legfőbb bírói szerv vezetője inkább a politikai támadások elleni védekezés szükségességét hangsúlyozza – részben elismerve a kormányfő nézőpontját.
A kialakult helyzet tovább növeli a feszültséget a hatalmi ágak között, miközben a bírói függetlenség kérdése az elkövetkező időszak egyik kulcstémájává válhat a közéletben.
