Úgy tűnik, Magyarországon ismét megmutatta magát a hatalom sötét oldala: Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnökét, azonnali hatállyal távolították el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE), miután nyilvános rendezvényen bíráló megjegyzéseket tett a honvédség vezetéséről és az intézmény működéséről. A kormány döntése nem más, mint egyértelmű bosszú: aki kritikát fogalmaz meg, azt eltakarítják az útból.
Kritika? Inkább bűn Magyarországon!
A hivatalos indoklás szerint Ruszin-Szendi kijelentései „alkalmasak voltak arra, hogy csorbítsák a Magyar Honvédség jó hírnevét és csökkentsék a társadalmi bizalmat”. A valóság azonban ennél sokkal nyersebb: a kormány nem tűr semmiféle kritikát – különösen nem olyat, ami a hadsereg vezetésére vagy a honvédtiszt-képzésre vonatkozik.
Az NKE gyors lépése inkább hasonlít politikailag motivált tisztogatásra, mint egy szakmai döntésre. A kormány minden lehetséges eszközt bevet, hogy elnémítsa azokat, akik az állami szervek működéséről mernek kritikát megfogalmazni. Ruszin-Szendi esete nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó példája ennek az egyre nyilvánvalóbb hatalmi arroganciának.
Magyar Péter: Egyenlőtlen mérce
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke a közösségi médiában azonnal reagált az eseményekre. Felhívta a figyelmet arra az álságos kettős mércére, ami az Orbán-kormány politikáját jellemzi: míg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója minden következmény nélkül maradhatott az egyetem Tanácsadó Testületének elnöki székében hazaáruló kijelentései után, addig Ruszin-Szendit azonnali hatállyal eltávolították, mert „jobbító szándékú kritikát” mert megfogalmazni.
A politikai tisztogatás célja egyértelmű: elhallgattatni azokat a hangokat, akik a rendszer visszásságaira hívják fel a figyelmet. A kormány számára nincs megbocsátás azoknak, akik akár szakmai alapon is megkérdőjelezik a hatalom döntéseit.
A „nemzeti érdek” ürügyén
Az NKE hivatalos közleménye szerint az egyetem „nemzeti érdeket” szolgál, és minden dolgozójának fokozott felelőssége van a Magyar Honvédség jó hírnevének megőrzésében. Csakhogy ez a felelősség inkább a kritikák elfojtását szolgálja, nem pedig a valós problémák feltárását. Az „egyetem jó hírnevének védelme” ürügy csupán eszköz lett a politikai bosszú végrehajtására.
A jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy az egyetem bármikor eltávolíthassa azokat a munkatársakat, akik szerinte „hátrányosan befolyásolják” a honvédség vagy a közigazgatási szervek megítélését – azaz bárkit, aki nem hódol be a kormány narratívájának.
A bosszú üzenete: Maradj csendben, vagy eltakarítanak
Ruszin-Szendi Romulusz eltávolítása világos üzenetet hordoz minden kritikus hang számára: ne merj szembeszállni a hatalommal, mert azonnal lecsapnak rád. A kormány minden eszközt bevet, hogy az állami intézményekben dolgozókat teljes lojalitásra kényszerítse – még akkor is, ha ez szakmai vélemények, kritikák vagy jobbító szándékok elhallgattatásához vezet.
A TISZA Párt jelezte, hogy Ruszin-Szendi eltávolítása ellenére továbbra is számítanak szakmai tapasztalatára, és a volt vezérkari főnök a továbbiakban is részt vesz majd a párt szakértői munkájában. Az eset azonban túlmutat egy egyszerű menesztésen: újabb példája annak, hogyan működik a politikai bosszú rendszere egy olyan országban, ahol a hatalom minden kritikát eltipor.
Az egykori vezérkari főnök eltávolítása egy figyelmeztetés mindenkinek: Magyarországon ma már nem elég szakmai hozzáértéssel bírni – a legfontosabb képesség az, hogy csendben maradj, ha nem akarod, hogy rád csapjon a hatalom vasökle.
