Újabb vihart kavart a magyar közéletben Bayer Zsolt, a Fideszhez közel álló publicista, aki nyíltan listázni kezdte azokat a bírókat, akik részt vettek a bírói függetlenség védelmében tartott demonstráción. A Magyar Nemzet oldalán megjelent blogbejegyzésében két bírót, Matusik Tamást és Boros Katalint nevezett meg, kijelentve:
„Ez a két bíró, akit kormánypártiként senki, de senki nem fogadhat el ezentúl semmilyen peres ügyében.”
A publicista ezzel egyértelműen azt sugallja, hogy ezek a bírók nem lennének képesek pártatlan ítéleteket hozni – csakhogy ezzel súlyosan megkérdőjelezi a bírói függetlenség alapelveit és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett társadalmi bizalmat.
Listázás: Vélemény vagy fenyegetés?
Bayer Zsolt nem először fogalmazott meg hasonló állításokat. Korábbi kijelentéseiben is sürgette a „tüntető bírák” listázását, arra hivatkozva, hogy a kormánypárti szereplők elfogultság miatt panaszt tehetnének, ha egy ilyen bíróhoz kerülne az ügyük. A demonstráción részt vevő bírák szerinte „politikai tevékenységet” folytattak – ez azonban jogilag nem igaz.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a listázásra reagálva úgy nyilatkozott:
„Zavar van a fejekben, mert a törvény csak annyit mond ki, hogy a bírók nem folytathatnak politikai tevékenységet, de szabadon kifejezhetik a véleményüket.”
Az igazságszolgáltatás függetlenségéért kiálló bírák tehát nem politikai állásfoglalást tettek, hanem szakmai véleményüket fejezték ki a bíróságok helyzetéről, amit egy demokratikus jogállamban nemcsak joguk, hanem kötelességük is megtenni.
Demonstráció a bírói függetlenségért – A hatalom félelme?
Az igazságszolgáltatás függetlenségéért szervezett demonstrációt a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szervezte, amely pártpolitikától mentesen hívta fel a figyelmet arra, hogy a bírók jogai csorbulhatnak, és veszélybe kerülhet a bírói kar autonómiája. Boros Katalin, az egyesület elnöke hangsúlyozta:
„Akkor tudjuk a társadalom javát szolgálni, ha a bírói függetlenség és az egzisztenciális körülmények is rendben vannak. Ha nem merem kimondani, amiben hiszek, akkor nincs jogom hinni benne.”
A demonstráció nem a kormány elleni politikai tiltakozás volt, hanem az igazságszolgáltatás szuverenitásának megőrzéséért folytatott szakmai fellépés. A tüntetésen több bíró is részt vett, annak ellenére, hogy a TV2 riportja szerint „nem is voltak bírók” az eseményen – ezt a csatorna egy homályos, rejtett kamerás felvétellel próbálta alátámasztani.
A Magyar Bírói Egyesület később határozottan visszautasította a TV2 állításait, és hangsúlyozta, hogy több bíró is jelen volt az eseményen, amit a részvételük miatt sikeresnek értékelnek.
Miért veszélyes Bayer listázása?
Bayer Zsolt listázási gyakorlata egyértelmű támadás a bírói függetlenség ellen. Azzal, hogy nyilvánosan „fekete listára” helyez bírákat, akik a függetlenség mellett álltak ki, egyértelmű üzenetet küld az igazságszolgáltatás tagjai felé: „Ha ellenszegülsz, te is sorra kerülhetsz.”
Ez a gyakorlat nemcsak a bírákat helyezi nyomás alá, hanem hosszú távon az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalmat is rombolja. A demokratikus jogállam egyik alapköve a független bíróság, amely politikai befolyástól mentesen működik. Ha a bírákat politikai véleményük miatt listázni kezdik, az nemcsak a bírói kart, hanem a jogállamot is súlyosan veszélyezteti.
A hatalom rettegése vagy stratégiai fenyegetés?
Sokan úgy vélik, hogy a bírák elleni fellépés mögött a hatalom félelme áll. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormányoldal retteg attól, hogy az igazságszolgáltatás – mint az egyik utolsó független intézmény – képes lehet megakadályozni az autokratikus tendenciák elmélyülését.
A kérdés most az, hogy a bírói kar kiáll-e továbbra is a függetlensége mellett, vagy a politikai nyomás hatására meghátrál – és ezzel újabb lépést enged meg a jogállam lebontása felé.
