Donald Trump elnöki beiktatása után az egyik első intézkedéseként elrendelte a John F. Kennedy elnök ellen elkövetett merénylettel kapcsolatos dokumentumok teljes nyilvánosságra hozatalát. Az ügy előmozdítására egy kongresszusi képviselőkből álló munkacsoport jött létre, amelynek célja a közzétételi folyamat koordinálása – számolt be róla a brit Metro.
A republikánus Anna Paulina Luna képviselő szerint a Kennedy-merénylet vizsgálata most átfogóbb lehet, mint az eddigi próbálkozások. A munkacsoport első sajtótájékoztatóján Luna hangsúlyozta, hogy nemcsak az 1963-as dallasi merénylet aktáit vizsgálják, hanem más jelentős és ellentmondásos ügyek titkos dokumentumait is, beleértve Jeffrey Epstein hírhedt szexuális bűncselekményeivel kapcsolatos aktákat, ifjabb Martin Luther King meggyilkolásának dossziéit, valamint a 9/11-es terrortámadás bizonyos iratait.
Emellett a munkacsoport célul tűzte ki, hogy feltárja, mit tud a kormány az utóbbi években egyre többet emlegetett „Azonosítatlan Légköri Jelenségekről” (UAP), vagyis a köznyelvben UFÓ-knak nevezett objektumokról.
Új bizonyítékok a JFK-gyilkosságról?
Luna képviselő kijelentette, hogy szerinte két merénylő volt felelős Kennedy meggyilkolásáért, és hogy az eddigi vizsgálatok során nem fértek hozzá minden lényeges információhoz. Az új nyomozás során azonban reményei szerint ez változni fog. A munkacsoport márciusban tartja első meghallgatását, amelyen olyan tanúk is szerepelhetnek, akik jelen voltak a dallasi kórház műtőjében, ahol Kennedy elnök elhunyt.
A vizsgálatok során a képviselő szerint szoros együttműködésre lehet számítani a Fehér Házzal. Luna már levelet küldött a főügyésznek és az igazságügyi minisztériumnak, hogy hozzák nyilvánosságra az Epstein-üggyel kapcsolatos további dokumentumokat is.
Trump célja a teljes átláthatóság
Trump elnök nem csupán a JFK-aktákra fókuszál, hanem egy szélesebb körű titkosítási reformot is elindított. Egy másik rendeletben elrendelte, hogy az ifjabb Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalára 45 napon belül dolgozzanak ki tervet.
A munkacsoport levelet küldött a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA), a CIA-nak, a Pentagon vezetésének, a Külügyminisztériumnak és az Energiaügyi Minisztériumnak is, hogy minden rendelkezésre álló információt osszanak meg a vizsgálatokhoz.
Trump továbbá egy új végrehajtási rendeletben felszólított 3600 kormányzati dokumentum teljes titkosításának feloldására, amelyeket az előírások szerint már nyolc évvel ezelőtt nyilvánosságra kellett volna hozni. A Nemzeti Levéltár mintegy ötmillió kormányzati iratot őriz, amelyeket 2017-ig kellett volna megnyitni, kivéve azokat, amelyeket az akkori elnök titkosítás alatt tartott.
Trump a teljes titkosítás feloldását azzal indokolta: „Mindenre fény derül.” A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány milyen mértékben lesz hajlandó felfedni ezeket az évtizedek óta rejtegetett információkat.
