Vitályos Eszter, a kormány hivatalos kommunikációs bábja, a Hír TV-ben ismét bizonyított: élő adásban mutatta be, milyen az, amikor valaki egyszerre próbálja elkerülni a kényelmetlen kérdéseket és közben gondosan visszhangozza a főnökétől kapott propagandamondatokat.
A Direkt36 „Dinasztia” című dokumentumfilmje, amely Orbán Viktor családja meggazdagodásának háttérét mutatja be, nyilván több kényes részletet tartalmaz annál, hogy egy Fidesz-politikus azt nyíltan véleményezze. Vitályos diplomatikusan közölte: nem látta a filmet, de ha valamikor éppen nem a brüsszeli migránssimogatok és Soros György újabb világösszeesküvésének elemzésével lesz elfoglalva, akkor talán megnézi.
Ez persze olyan, mintha valaki azt mondaná: „Még nem néztem meg a lélegzést, de majd egyszer, ha lesz időm, megpróbálom.” Hiszen miért is zavarnák egy kormánypárti politikus napi rutinját olyan jelentőségteljes dolgok, mint a miniszterelnök családjának közpénzátfolyásai? Helyette sokkal fontosabb, hogy ismételgetni lehessen a kész paneleket: Soros, Brüsszel, ukrán titkosszolgálat. Hát persze! Hogyne pont az ukránok akarnák lejáratni Orbán Viktort, amikor az utóbbi években csak segítette őket minden lehetséges módon… ja, várjunk csak.
Vitályos mesteri bravúrral hozta az elvárt kormányzati narratívát: ha egy korrupciós botrány napvilágra kerül, nem az a baj, hogy létezik, hanem hogy beszélnek róla. Hiszen ez nem más, mint „lejáratás”, és „az ellenfelek semmitől nem riadnak vissza”. Amikor a riporter finoman emlékeztette rá, hogy Trump és Fico esetében nem lejáratás, hanem gyilkossági kísérlet történt, Vitályos jól betanult cinizmussal elismerte, hogy „igen, azok merényletek voltak”, majd hozzátette, hogy „vannak fokozatok nyilván a dolgoknak”. Hát igen, ahogy vannak fokozatai a hazugságnak, a korrupciónak és a valóság elferdítésének is.
A legszebb az egészben, hogy amíg a filmben lelepleződő milliárdos bizniszek csak „ellenzéki lejáratások”, addig a Direkt36 finanszírozásáról szóló konteók a Magyar Nemzet cikkeiben már „fontos kérdések”. A kormányzati pénzmosás nyilván csak a Soros-hálózat készítményeiben létezik, ahogy minden fideszes gyanús ügy csupán a „háttérhatalom” mocskos kampánya.
Vitályos persze nem töri magát, hogy bárkit is meggyőzzön. A párt propaganda-gépezete a megszokott menetrend szerint halad: ha egy kényelmetlen kérdés felmerül, akkor vagy nem látták, vagy Soros, vagy Brüsszel, vagy egyszerűen csak fake news. De mi lesz akkor, ha egyszer mégis ráér a kormányszóvivő, és véletlenül belebotlik a valóságba? Akkor sincs gond: majd találnak rá valami másik, kényelmes kifogást.
