2024 a magyar politikában olyan évként marad emlékezetes, amelyben a kormányzati rendszer alapjait érő kihívások új korszakot nyithatnak. Az év során kibontakozó társadalmi elégedetlenséget az elemzők egyöntetűen a kegyelmi botránnyal kötik össze, amely februárban tüntetések formájában robbant be a közéletbe, és a Fidesz eddig érinthetetlennek hitt hatalmát rendítette meg.
A kegyelmi botrány katalizátor szerepe
Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője szerint a kegyelmi ügy kapcsán megmozduló társadalmi csoportok nem csupán politikai véleményt nyilvánítottak, hanem egy általános elégedetlenséget fogalmaztak meg az ország helyzetével kapcsolatban. „Először éreztem, hogy olyanok is megértik, hogy nagy baj van, akik eddig távol álltak a politikától” – fogalmazott.
Az események következményeként a közszolgáltatások problémái, például az egészségügy és a vasúti közlekedés zavarai, tovább mélyítették a kormányzattal szembeni bizalmatlanságot. Horn szerint a Fidesz 2024-es évét válságok sora kísérte, és a kormánypárt már nem tudta kizárólag a saját érdekei szerint formálni a közéleti témákat.
Magyar Péter és a rendszerváltó hangulat
Az év meghatározó politikusa Magyar Péter, a Tisza Párt alapítója, akit az elemzők egyöntetűen elismernek, mint az ellenzéki remények megtestesítőjét. Horn Gábor szerint Magyar jelentősége vitathatatlan, de az igazi változást a társadalom hangulatában látja.
„Egy rendszerváltó hangulat alakult ki a Fidesszel szemben” – mondta Horn, hozzátéve, hogy a kormánypárt ugyan megőrizte körülbelül kétmilliós törzsszavazói bázisát, de képtelen volt érdemben reagálni az általános elégedetlenségre.
Nagy Attila Tibor elemző szintén Magyar Péter szerepét emelte ki, aki szerinte „egymaga megtestesíti az ellenzéki szavazók reményeit, és egy pártba tudja tömöríteni őket”.
A Fidesz válasza és a nemzetközi kontextus
Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzője eltérően látja az eseményeket. Szerinte a Fidesz jól kezelte a botrányokat, a felelősök – például Novák Katalin és Varga Judit – lemondása pedig elvágta a konfliktusok továbbgyűrűzését.
Kiszelly úgy véli, hogy a Fidesz ellenálló képessége megmaradt, míg az ellenzék régi struktúrái jelentős kihívásokkal néztek szembe az új szereplők, például a Tisza Párt megjelenése miatt. Ugyanakkor 2024 legemlékezetesebb eseményét nem Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban látja: a júniusi merényletkísérlet Donald Trump ellen globális jelentőségű pillanat volt, amely szerinte meghatározza a világpolitikát.
Mi jöhet 2025-ben?
Az elemzők szerint a gazdaság állapota és az életszínvonal lesz a következő év központi kérdése. A kormány számára kulcsfontosságú, hogy kezelje a társadalmi elégedetlenséget és helyreállítsa a közszolgáltatások működését, különben a 2026-os választások kimenetelét döntően befolyásolhatják az idei év hatásai.
A rendszerváltó hangulat tehát tovább él, és a 2024-es év eseményei megágyaztak egy politikai átrendeződés lehetőségének Magyarországon.
