A 2024-es év utolsó napjaiban a magyar gazdaság és a kormány szorult helyzetben találta magát. A forint árfolyamának egész éves gyengülése, az uniós források visszatartása, valamint a nemzetközi gazdasági hatások olyan láncreakciót indítottak el, amely komoly kihívás elé állította Orbán Viktor kormányát.
A forint mélyrepülése
Az év elején még biztatónak tűnt a magyar fizetőeszköz helyzete: januárban 1 euróért 377,76 forintot kellett fizetni, ami az év legerősebb árfolyama volt. Azonban az ezt követő hónapokban a forint folyamatosan gyengült, és december 19-én elérte az év mélypontját, amikor 1 euró már 414,85 forintot ért. Az árfolyam hónapok óta tartósan 400 forint fölött mozog, ami komoly nyomást gyakorolt a gazdaság szereplőire és a lakosságra egyaránt.
Uniós pénzek és a befektetők aggodalmai
Az Európai Unióval folytatott hosszas viták tovább súlyosbították a helyzetet. Az uniós források folyósításának késlekedése miatt Magyarország gazdasága komoly forráshiánnyal küzd, ami a növekedési kilátásokat is rontja. A befektetők egyre kevésbé bíznak a magyar gazdaságban, amit a forint elleni spekulációk további gyengülése is jelez.
Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató közgazdásza szerint az uniós források visszatartása a gazdaságpolitika legsúlyosabb kihívása. Az ebből fakadó bizonytalanság miatt a befektetők shortolják a forintot, ami spekulációs nyomást helyez a magyar valutára.
Orbán Viktor: Spekuláció áll a háttérben
Orbán Viktor miniszterelnök a forint árfolyamának ingadozásáért elsősorban külső spekulációt hibáztatott. A Mandinernek adott interjújában kijelentette, hogy egyes szereplők profitot próbálnak szerezni a forint árfolyamának mozgatásával, és ez szerinte nem tükrözi a magyar gazdaság valós teljesítményét.
Ugyanakkor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bírálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikáját, amely szerinte hozzájárult a forint gyengüléséhez. Az MNB az árfolyam védelme érdekében kénytelen volt szüneteltetni az alapkamat csökkentését, de ez csak ideiglenes stabilitást hozott.
A forint gyengüléséhez hozzájárultak a nemzetközi gazdasági folyamatok is. Az európai gazdaság, különösen Németország lassulása, közvetlenül érinti Magyarországot. Emellett Donald Trump amerikai elnök újraválasztása és az általa várhatóan bevezetett gazdaságpolitikai intézkedések is erősíthetik a dollárt, ami közvetetten az euróval és a forinttal szembeni gyengüléshez vezethet.
Hitelminősítők figyelmeztetése
A Moody’s hitelminősítő novemberi jelentése tovább rontotta Magyarország pénzügyi megítélését. Bár az ország hitelbesorolását a befektetésre ajánlott szinten tartották, a kilátásokat stabilról negatívra módosították. Ez a lépés tovább mélyítette a befektetői aggodalmakat és a forint gyengülését.
A kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívás 2025-ben a gazdasági stabilitás helyreállítása lesz. Az árfolyam-ingadozások, az uniós források késlekedése és a nemzetközi gazdasági nyomás olyan problémák, amelyek kezeléséhez a jelenlegi kormányzati eszköztár nem biztos, hogy elegendő lesz.
Az év utolsó napján világossá vált, hogy a forint helyzete és a gazdasági kihívások hosszú távú következményekkel járhatnak, és a kormány mozgástere egyre szűkebb. A kérdés az, hogy Orbánék tudnak-e olyan megoldásokat találni, amelyek nemcsak a gazdasági problémák tüneteit kezelik, hanem hosszú távon biztosítják a stabilitást.
