Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, márciusi hivatalba lépése óta először élt vétójogával. December 20-án két nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényt nem írt alá, mivel szerinte azok elfogadása során súlyos jogtechnikai hibák történtek. Ez a lépés kérdéseket vet fel: valóban szembefordult Orbán Viktor rendszerével, vagy csak ügyes politikai színjáték zajlik?
Mi áll a vétó mögött?
A HVG beszámolója szerint Sulyok két törvény esetében emelt kifogást:
- Az EU tagállamai és Kirgizisztán közötti partnerségi megállapodás kihirdetése,
- A polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény módosítása.
A köztársasági elnök szerint a törvényhozási folyamat során a kormány által beadott zárószavazás előtti módosítók túlzottan átalakították a törvények szövegét. Sulyok úgy vélte, hogy ezen a ponton már csak technikai jellegű módosítások elfogadása lenne megengedett, a tartalmi változtatások pedig sértik a jogalkotási szabályokat.
Mi következik a vétó után?
A köztársasági elnök vétója miatt a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia a jogszabályokat. Az országgyűlés két lehetőség közül választhat:
- Javítják a kifogásolt részeket a köztársasági elnök észrevételei alapján.
- Változtatás nélkül fogadják el újra a törvényeket, amely esetben Sulyok köteles lesz azokat aláírni.
Jelzés az elnöktől vagy politikai színjáték?
Sulyok Tamás lépése politikai elemzők szerint kettős értelmezést tesz lehetővé. Egyrészt szokatlan, hogy a köztársasági elnök, akit a kormányoldal bizalmi emberének tartanak, egyáltalán kifogásokat fogalmazzon meg. Ez a lépés akár azt is jelezheti, hogy az elnök önállóbb szerepre törekszik, és nem minden esetben hajlandó formális jóváhagyóként aláírni a kormány által előterjesztett törvényeket.
Másrészt felmerülhet az is, hogy az elnök lépése inkább politikai színjáték, amely az Orbán-kormány demokratikus látszatát hivatott erősíteni. Azáltal, hogy egy technikai jellegű ügyben gyakorolja vétójogát, úgy tűnhet, mintha valódi fékek és ellensúlyok működnének a rendszerben, miközben a döntés valójában nem fenyegeti a kormány politikai irányvonalát.
Jogállamiság vagy taktika?
Az elnöki vétó jogtechnikai hibákra hivatkozik, ám az ügy sokkal inkább politikai, mint jogi természetű. Ha az országgyűlés egyszerűen újra elfogadja a kifogásolt törvényeket, az elnök kénytelen lesz aláírni azokat, így a történet érdemi következmények nélkül zárulhat.
Az, hogy Sulyok Tamás lépése egyéni kezdeményezés vagy a kormány részéről egy megtervezett lépés, amely a jogállamiság látszatát erősíti, egyelőre nyitott kérdés.
