Az Országgyűlés a napokban megszavazta az „Egyes választási tárgyú törvények módosításáról” szóló javaslatot, amely jelentős változásokat hoz a magyar választási rendszerben. Az ellenzéki pártok éles kritikával illették a döntést, míg a kormányoldal szerint a módosítások a törvényi kötelezettségeknek megfelelően történtek. A reform központi eleme a választókerületi térkép átrajzolása, amely Budapest és Pest vármegye képviseleti arányait érinti leginkább.
Kevesebb választókerület Budapesten, több Pest vármegyében
A 66 oldalas törvénymódosítás egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy Budapesten a választókerületek száma 18-ról 16-ra csökken, míg Pest vármegyében 12-ről 14-re emelkedik. A változtatást a kormányoldal azzal indokolja, hogy a választási törvény szerint a választókerületek határait módosítani kell, ha a választásra jogosultak száma 20%-nál nagyobb eltérést mutat bármely irányban.
A kormány vs. ellenzék: Értelmezések ütközése
A módosítás komoly politikai vitát gerjesztett. A Demokratikus Koalíció a reformot „választási atombombának” nevezte, utalva arra, hogy szerintük a kormány saját érdekei mentén alakítja a választási szabályokat. A kormányoldal viszont törvényi kötelességre és demográfiai változásokra hivatkozik.
A szakértők sem egységesek a kérdésben:
- Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője így nyilatkozott:
„A mostani törvénymódosítás egyértelműen illeszkedik abba a trendbe, amit a Fidesz évtizedes távlatban csinál a választási rendszerrel, tehát abszolút a saját érdekeik mentén hoznak új szabályokat.” - Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel szemben hangsúlyozta:
„Semmi szenzáció vagy meglepetés nem történt. A választókerületek arányosítása törvényi kötelezettség. Évek óta látható tendencia, hogy csökken Budapest népessége, a legfrissebb adatok szerint körülbelül 1,6 millió a fővárosi lakosság. Ezzel párhuzamosan Pest vármegye lakossága növekszik, az elmúlt bő tíz évben közel 90 ezer fővel emelkedett a létszám.”
További változások a választási törvényben
A törvénycsomag nemcsak a választókerületi térképre terjed ki, hanem számos egyéb választási szabályt is módosít, így érinti:
- a névjegyzék lezárásának időpontját,
- a jelölt visszalépésének határidejét,
- a szavazás során bemutatandó igazolványokat,
- a borítékhasználatot,
- a szavazatok újraszámlálásának szabályait,
- valamint a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást.
A választási rendszer ilyen típusú átalakítása nem előzmény nélküli Magyarországon. A demográfiai változásokkal való érvelés mellett a módosítás politikai következményei különösen éles vitákat generálnak. Míg a kormány az arányosítást emeli ki, az ellenzék politikai hátránytól tart.
Az elfogadott választási reform várhatóan hosszú távú hatással lesz a választási folyamatokra és az erőviszonyokra. A kérdés, hogy a módosítás végül kinek kedvez, a következő választásokon derül majd ki. Az ellenzék számára komoly kihívást jelent a változás, míg a kormányoldal a törvényi kötelezettség betartásaként kommunikálja a döntést.
