A budapesti választókerületek jelentős átalakítását irányozza elő az Igazságügyi Bizottság elé került 65 oldalas módosító javaslat, amely komoly politikai vitákat váltott ki. Az ellenzéki és kormánypárti álláspontok élesen eltérnek: míg az ellenzék választási csalást emleget, a kormány a törvényes kötelezettségekre hivatkozik.
Kunhalmi Ágnes: „Példátlan választási csalás zajlik”
Kunhalmi Ágnes, az MSZP parlamenti képviselője szerint a választókerületek átrajzolása nyílt választási manipuláció, amely elsősorban a fővárosi szavazókat érinti hátrányosan. A politikus nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja a nem kormánypárti képviselők ellehetetlenítése – írja az Index.
„A választókerületek átszabása nemcsak választási matek, hanem a valódi képviselet felszámolása. Azt üzeni, hogy mindegy, kire szavazol, bármikor átrajzolhatják a szabályokat, hogy a szavazatod ne érvényesüljön. Ez szégyen” – fogalmazott Kunhalmi, akinek jelenlegi körzete, a XVIII. kerületet magában foglaló budapesti 15. számú választókerület, a módosítás szerint négy részre bomlana.
Kunhalmi hozzátette, hogy az átszervezés őt személyesen is nehéz helyzetbe hozza: „Lényegében keresztre feszítettek mint egyéni képviselőt.”
A Demokratikus Koalíció már korábban „választási atombombát” emlegetett a változtatás kapcsán. Gyurcsány Ferenc szerint a kormánypártok hiába manipulálnak, Budapesten vereségre vannak ítélve. Karácsony Gergely főpolgármester a lépést bosszúnak nevezte, míg a Momentum szerint a módosítás a „valódi rendszerváltástól” való félelmet tükrözi. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője a közösségi médiában „sunyi és aljas” módszert emlegetett.
Kormányzati érvelés: törvényi kötelezettség
A kormánypárti álláspont szerint az átrajzolás nem politikai döntés, hanem a lakosságszám-változások miatt törvényi kötelezettség. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője rámutatott, hogy a választási törvény alapján a választókerületek lakosságszámának eltérése nem haladhatja meg a 20 százalékot. Mivel Budapesten jelentősen csökkent a lakosság, míg Pest vármegyében nőtt, szükségessé vált a kerületek számának csökkentése a fővárosban és emelése Pest vármegyében.
„Ez a változtatás biztosítja, hogy minden választópolgár szavazata nagyjából ugyanannyit érjen” – fogalmazott Deák. Hasonló változtatások várhatók más megyékben is, ahol a lakosságszám csökkenése ezt indokolttá teszi.
Miért van erre szükség?
A választási törvény értelmében a 106 egyéni választókerület lakosságszámának nagyjából azonosnak kell lennie. Budapesten az elmúlt évtizedekben jelentős demográfiai változások történtek: a főváros lakossága 2 millióról 1,62 millióra csökkent, míg Pest vármegyében több mint 90 ezer fővel nőtt a választópolgárok száma. Ennek következményeként Budapesten a választókerületek száma 18-ról 16-ra csökkenhet, míg Pest vármegyében 12-ről 14-re emelkedik.
Politikai következmények
Az ellenzéki pártok az átrajzolást politikai támadásnak, a választói akarat megkerülésének tekintik, míg a kormány a jogszabályi előírások teljesítését hangsúlyozza. Az új határok jelentős hatással lehetnek a 2026-os országgyűlési választások eredményére, különösen Budapesten, ahol az ellenzéki erők hagyományosan erősek.
