Alföldi Róbert színész-rendező a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában megrendítően beszélt Bese Gergő atya ügyéről, aki azért vonult vissza a papi szolgálattól és a közéleti szerepléstől, mert kiderült, hogy “rászedték és kihasználták a naívságát”.
Az eset nagy visszhangot keltett, hiszen Bese atya a kormányközeli médiában is gyakran szerepelt, ahol a hagyományos családi értékeket képviselte.
Az ügy akkor került szóba, amikor az interjú készítője megemlítette Alföldinek, hogy a rendező által színpadra vitt Őrült Nők Ketrece című előadás Facebook-oldalán egy „Esküszünk, nem nálunk volt!” poszttal reagáltak a botrányra.
Alföldi most elmondta, hogy bár elsőre talán humorosnak tűnhetett a helyzet, mélyen elgondolkodtató emberi dráma húzódik meg mögötte.
„Ha elgondolkozunk, hogy ezek az emberek milyen életet élhettek, szerintem az végtelenül szomorú és nagyon megrendítő. Ennek az atyának, ennek a fiatalembernek milyen élete volt? Én beszorongok ezektől. Én a Szájer-történettől is beszorongtam”
– fogalmazott a rendező, utalva Szájer József, a volt fideszes EP-képviselő ügyére, aki hasonló helyzetbe került, miután egy brüsszeli rendőrségi rajtaütés során egy illegális melegbuliból menekült el.
Alföldi számára az ilyen esetek nem csupán a „vizet prédikál, bort iszik” jelenségről szólnak, hanem sokkal mélyebb emberi tragédiákról. Szerinte ezek az emberek azért kényszerülnek kettős életre, mert a társadalom olyan normákat és elvárásokat támaszt feléjük, amelyeknek nem tudnak megfelelni, miközben kénytelenek elnyomni valódi énjüket.
A rendező nem tud nevetni a botrányon, sem pedig azt mondani, hogy Bese atya megérdemelte a sorsát. Sőt, úgy véli, hogy egy normálisabb társadalomban ezeket a történeteket meg kellene filmesíteni, mert hatalmas emberi drámák rejlenek mögöttük. „Egy mai Shakespeare például a Szájer-sztorit biztos megírná, mert ez egy akkora emberi történet. Hogy valaki ennyire kénytelen megtagadni magát, hazudni, bujkálni” – mondta Alföldi.
Alföldi szerint ezek az esetek nemcsak a morális képmutatásról szólnak, hanem a kényszerről, hogy az emberek elrejtsék valódi énjüket egy olyan közegben, ahol az önazonosság vállalása súlyos következményekkel járhat.