Novák Katalin megrendülten és fegyelmezetten falaz. Gondosan összeállított, akár sajnálatot is kiváltó, szép beszédet mond, szépen, a kellő szünetekkel és érzelmi hangsúlyokkal. Isten, haza, család, ahogy kell, és ahogy talán érzi is.
Isten áldd meg a magyart, köszönet a családnak, helyet kap még a ,modern nő’ biztató gesztusa is a nők közéleti szerepéről.
Rendben, megvan a hely Schmitt Pál mellett a miniszterelnöki èvértékelőkön.
De falaz.
1. Továbbra sem tudjuk meg, miért, kinek a hatására, kérésére adott kegyelmet.
Nem nevezi meg a valódi döntéshozót.
Annyit mond: abban a hiszemben volt, hogy K. Endre nem élt vissza a rábízott gyerekek bizalmával. Ha ez igaz volna, annál rosszabb.
Eszerint a köztársasági elnök egy fikarcnyit sem bízik a magyar igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben, ügyészségben és a bíróság összes létező fokozatában. Amelyek mind kimondtàk: bizony, hogy visszaélt.
2. Szépen hangzott, de nincs rendjén, hogy az /elvileg vilàgnézetileg semleges/ szekulàris állam első embere, különbözű hitű, gondolkodású magyar állampolgárok köztársasági elnöke, ha lemondó beszédében is, de imával zárja hivatalos szavait. Nem ez a legnagyob baj, de ez is disszonáns. Pláne olyankor, amikor éppen a rendszer álszentsége lepleződött le.
3. A 2010-es rendszerváltás óta a Fidesz 3. köztársasági elnöke. Ebből kettő súlyos moràlis bajok miatt kényszerült lemondásra.
Most az újabb jelöltjük megválasztásáig Kövér László lesz az ideiglenes köztársasági elnök. Biztos, hogy jól van így a jelölési és választási rendszer? Nem kellene végre a pàrtpolitikai kegyosztó helyett átállni a közvetlen elnökválasztásra?
