Forrás: Népszava
Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára:

Sokakat fog érintetni ez a változás.

Az idei évben új szabályok lépnek életbe a a nyugdíjelőlegre, a nyugdíjmegállapítási határidőre és a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályokban.

Január 1-jétől változott- a tárgyévi valorizációs szorzók hatályba lépése előtt benyújtott nyugdíjigények elbírálására nyitva álló határidő, valamint- a nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás, továbbá- bekerült a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony is a nyugdíjszüneteltetési kényszerre vonatkozó rendelkezésbe

írja Nyugdijguru.hu

Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a  nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani.
Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján,
2024. januárra vagy februárra  eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíjmegállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.
Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.
Ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg.Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.
Nyugdíjelőleget leggyakrabban- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.
A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)
Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.
A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta.
Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjmegállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.
A nyugdíjszüneteltetési szabályokat kiterjesztették a 2024. január 1. napján létrejött köznevelési foglalkoztatoti jogviszonyban nyugdíj mellett költségvetési intézményben dolgozókra is,hacsak nem mentesíti őket kormányrendelet e szüneteltetési kényszer alól.
A nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában is ideje lenne teljesen korlátozásmentessé tenni és az erről szóló összes szabályt hatályon kívül helyezni – írja a Nyugdíjguru.hu.

Segítsd a munkánkat! Megosztáshoz katints az alábbi Facebook emblémára: