Cserébe a legmocskosabb politikai munkát majd neki kell elvégeznie. Ugyanis neki kell majd móresre tanítania az ellenzéki pártokat. Cserébe viszont törvény fogja védeni a felelősségrevonástól.
Egy kormánypárti módosító javaslat szerint a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni – szúrta ki a 24.hu.
Mindez azt jelenti, hogy az új hatóság elnökét nem lehet felelősségre vonni bíróság vagy más hatóság előtt a tevékenységével kapcsolatban, illetve csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani (ebben az esetben önként is lemondhat a mentelmi jogáról).
Az, hogy mekkora kiváltság is a mentelmi jog, jól mutatja, hogy még a kormánytagoknak és az államtitkároknak sem jár ez, csak akkor védi őket, ha egyben képviselők is.
Mentelmi joguk jelenleg ugyanis a parlamenti képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek van. Rajtuk kívül a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke és az alapvető jogok biztosa és helyettese élvezhet mentelmi jogot.
A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól majd.
A havi fizetése közel 5 millió forint lenne, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.
A törvényjavaslat nemcsak a pártoknak, hanem a civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük.
A törvénytervezet szerint a választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára.
A törvényjavaslat elég nagy mozgásteret ad az elnöknek a hivatalával együtt. Lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is „rádolgozhat”. Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl.
