A Euro-mediterrán Szeizmológiai Központ adatai alapján 4,9-es erősségű földrengés történt Szlovákiában, melynek hatásait Magyarországon is lehetett érezni. A közelmúltban Békés megyében is történt hasonló rengés. Az Android Earthquake Alerts System értesítései szerint azok a rengések 4,5-ös erősségűek voltak.
A szlovákiai Homonna városát érintő földrengés magyar idő szerint 20:23-kor történt, és nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban és Ukrajnában is érzékelhető volt. Az említett mobilalkalmazás 4,5-ös erősségűnek mérte a rengést, ám a Euro-mediterrán Szeizmológiai Központ jelentése szerint valójában 4,9-es volt az erőssége.
Az elmúlt időszakban Magyarországon, különösen Békés megyében számos kisebb földrengés volt tapasztalható. Augusztus végén itt több mint száz rengést észleltek. A Magyarországon élők földrengésveszélyeztetettségéről, valamint a Paksi Atomerőmű biztonságáról Tímár Gáborral, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék egyetemi tanárával folytatott beszélgetést az Index.
Tímár Gábor kifejtette, hogy Magyarország egy átmeneti sávban helyezkedik el a földrengések szempontjából. Nem olyan területen élünk, ahol a rengések mindennaposak, és ahol az erősebb földrengések is gyakran előfordulnak, mint Japánban, Chilében, Kaliforniában vagy Törökországban.
Ugyanakkor Magyarországon sem zárhatóak ki a földrengések. Igaz ritkán, de előfordulnak olyan rengések, amelyek nagyobb károkat okoznak vagy riadalmat keltenek az országban.
Az egyetemi tanár elmondta, hogy a földrengések a kőzetlemezek mozgásából adódnak. A lemezek mozgása feszültséget generál a kőzetekben, és ha egyikük elmozdul, ez a felgyülemlett feszültség hirtelen felszabadul. Ezt hasonlította ahhoz, mint amikor egy feszített íjat elengednek. Timár Gábor szerint például a Kárpát-medencében milliméteres nagyságrendű mozgások fordulnak elő évente, ezért ha a lemezek hosszú ideig nem mozdulnak el, az sem okoz nagyobb erősségű földrengéseket.
„Nem lehet előre látni a földrengéseket” – mondta Tímár Gábor, hozzátéve, hogy csak annyit lehet előre megjósolni, hogy milyen gyorsulás várható a legvalószínűbben egy adott időegység alatt, például egy százéves időtávon.
