A kormány elhibázott gazdaságpolitikájáról, az inflációs helyzetről, valamint a felesleges kormányzati beruházásokról is beszélt Vajda Zoltán, a parlament Költségvetési Bizottságának MSZP-s elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A kormány sok jelzővel illette már az inflációt annak takargatására, hogy valójában a pénzromlásnak ők az okozói. Európa egészében a nálunk mért infláció negyede, illetve harmada, de még a régióban is csak fele akkora a pénzromlás mértéke.
A kormány azt ígérte, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az infláció, ennek a teljesülése reális, „de miért egyszámjegyű a cél?” – tette fel a kérdést Vajda Zoltán.
A Költségvetési Bizottság MSZP-s elnöke elmondta, hogy az ideális infláció az 2-3, esetleg 4 százalékos, de a kormány még a jövő évre vonatkozóan is ennél magasabb inflációval tervez.
Magyarországon a stagfláció jeleit tapasztalhatjuk, amely az egyik legnehezebb közgazdasági helyzet, ami ki tud alakulni egy országban.
Hazánkban negyedik negyedéve recesszió van és magas az infláció, ebből kikerülni valóban nagyon nehéz.
Mindennek az alapja a bizalom, a kormány pedig elbizakodottá vált. „Csak az elmúlt néhány hónapban legalább három olyan tételt látok, amely biztos, hogy a piaci bizalom ellen hat” – érvelt Vajda Zoltán.
Amikor a piaci szereplők azt látják, hogy nem ideális dolgokra költik az adófizetők pénzét, az nem segíti elő a bizalom kialakulását. Ilyen megkérdőjelezhető tétel, a repülőtér tervezett megvásárlása, a Vodafone felvásárlása, illetve Budapesten, a Bosnyák tér melletti félkész beruházási projekt átvétele.
Ez a három projekt összeadva nagyjából 2500 milliárd forintos tételt jelent. „Ez azt jelenti, hogy minden magyar ember – az újszülöttől az aggastyánig – negyedmillió forintot költött olyanra, aminek nincsen értelme” – érzékeltette az összeg nagyságát Vajda Zoltán.
Dubajban található a világ legmagasabb épülete, a Burj Khalifa, ami egy közel egy kilométer magas épület. Ennek a bekerülési költsége 1,5 milliárd dollár volt, ami a Bosnyák téren létrejövő beruházás picivel több, mint kétszerese, ezért okkal feltételezhető a súlyos túlárazás.
„A piaci szereplők felé ez egy rossz üzenet, hogy ilyenekre költik az adófizetők pénzét. A hiány pedig kapásból ennyivel alacsonyabb lehetne” – összegzett Vajda Zoltán.
