Az ügyészség szerint minden rendben volt azzal, hogy a rendőrök először fojtófogással a földre vittek, majd a tüntetőktől távolabb vonszoltak, körülálltak, hogy kívülről ne látszódjon, mit csinálnak velem:
kicsavarták a kezem, a falnak szorítottak, aztán a földre fektetve percekig a vesémen térdepeltek.
Szégyellem, de panaszkodtam közben, amin csak röhögtek.
Természetesen a törvénytelen eljárás miatt feljelentést tettem, amit természetesen elutasitottak, amit természetesen megpanaszolok, amit természetesen el fognak utasítani. Így viszont hozzájutottam az általuk készített felvételhez, amin többé-kevésbé látszik, mit csináltak velem.
Az is, ahogyan az egyik piros sipkás vitéz azt kiabálja, hogy csak elbotlottam. A kamerát időnként szándékosan elfordítják, hogy ne engem mutasson, ezeket a részeket igyekeztünk saját felvételekkel pótolni.
A felvételt nem azért teszem közzé, hogy panaszkodjak, hanem hogy két dologra képileg is felhívjam a figyelmet.
– Ahogy nő az emberek elégedetlensége, úgy lesz egyre agresszívabb a hatalom. Vannak kollaboráns ellenzéki politikusok, akik szerint semmi gond nincs és ez egy demokrácia.
De ez a felvétel is megmutatja, hogy a demokráciából a diktatúrába vezető út egyirányú ösvény és ahogy nő az elégedetlenség, úgy fog a kormány egyre keményebb megfélemlítő eszközöket használni. Ha hagyjuk.
– Ezt az aljasságot csak azért tudták megcsinálni, mert nagyon kevesen voltunk ott. Ha tízezren lettünk volna, nem legénykedtek volna így. EGY embert mindig eltaposhat a hatalom, még akár százat is, de ezreket, tízezreket nem. Akkor lesz itt változás, amikor elegen belátják ezt.
