A félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható
– kezdte közösségi bejegyzését Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, atomfizikus.
A kormány tagjai és vazallus újságíróik naponta többször elmondják, hogy nyugati országok urántartalmú lőszereket adnak Ukrajnának, ami “atomháborúhoz” és “sugárzáshoz” vezet.
Emberek, ez marhaság, és a tudatlanságot kihasználó aljas hazugság.
A szegényített (erről annak, akit érdekel lentebb írok röviden), a nukleáris reaktorok és fegyverek anyagának gyártásakor visszamaradt uránnak csak annyi köze van a nukleáris fegyverekhez, hogy gyártásukkor (hulladékként) visszamaradt.
Az urán egy nehézfém. Mint az ólom, csak nehezebb. Egy liter (egy köbdeciméter) ólom 11,3 kg, egy liter urán 19,1 kg. Azért tesznek a lövedékek belsejébe (az acélköpeny alá) szegényített, a 235-ös, a nukleáris reaktor és bomba anyagától nagyrészt megfosztott (erről lentebb) uránt, mert ugyanolyan lövedéksebességnél nagyobbat üt.
Ólmot is ezért használnak a lövedékeknél és az ólmosbotnál is. Ennyi a lényeg, a többi (atommag) fizika. Bár az is fizika, hogy miért üt nagyobbat az ólmosbot, mint az ólom nélküli.
A természetben előforduló urán három különböző (atommag)tömegű lehet: 234, 235, 238 (az ólomnak is többféle (atommag)tömegű úgynevezett izotópja van 204, 206, 207, 208). A számok az atommag ban lévő protonok és neutronok számának összegét jelentik.
A természetben előforduló urán (amit kibányásznak) 99,275 %-ban 238-as (atommag)tömegű urán, amely 4,5 milliárd év (!) felezési idejű, azaz nagyon enyhén radioaktív anyag. A 235-ös (atommag)tömegű 0,72 %-ban fordul elő és 0,70 milliárd év felezési idejű, azaz kb. tízszer radioaktívabb, a 234-es 0,005 %-ban fordul elő és 0,25 millió év a felezési ideje.
Az atommag (nukleáris) erőművekben (nem atomerőművekben, mert azok a szén- vagy gázerőmű, ahol atomok (esetleg molekulákat) égetnek el!) az urán 235 tömegű atommagja lassú neutronok hatására két kisebb atommagra hasad és egy szénatom széndioxiddá égésekor felszabaduló (atom)energiának nagyjából az 50 milliószorosa (!) (atommag)energia szabadul fel. (A 238-as urán nem hasad!) A 235-ös urán lassú (kis energiájú) neutronok hatására bekövetkező atommaghasadása (fission) révén energiát termelő nukleáris reaktorok működéséhez olyan uránt (uránoxidot) használnak, amelyben a természetben található uránban a (0,72 %-ban megtalálható) 235-ös (atommag)tömegű urán előfordulását jelentősen megnövelik (dúsítják).
A nukleáris erőműben használt uránban a 235-ös urán 3-4 %-ra, a természetes ötszörösére, a nukleáris bombában alkalmazottban kb. 85%-ra, a természetes 120 szorosára van dúsítva. Ennek technikai részletei érdekesek bár, de megkíméltem ettől az olvasót, bár már eddig a pontig is alighanem kevesen olvasták el ezt a bejegyzést.
Csupán annyit kell megérteni, hogy a dúsítás után visszamaradó uránból a 235-ös (a 238-asnál tízszer radioaktívabb) uránt szinte teljes mértékben kivonták (szegényítés). Marad a 238-as, ami enyhén radioaktív ugyan (tehát sem megenni, sem borogatásra használni nem tanácsos, és mérgező nehézfém is, mint az ólom.
Azaz a szegényített, a nukleáris reaktorok és fegyverek gyártásakor visszamaradt uránnak semmi köze a nukleáris fegyverekhez.
