Az Orbán-kormány 13 éve hazudik a pedagógusoknak, hiszen megígérték nekik, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérekhez kötik, de ezt visszavonták
– hívta fel rá a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a státusztörvény parlamenti vitájában.
„Fekete napja ez a hazai közoktatásnak, és az egész társadalomnak”,
mert az oktatás rendszere nem csak egy önmagáért való ügy, hanem egy olyan dolog, ami felelős azért, hogy a jövő generációi előre tudjanak lépni egyet.
A Fidesznek azonban az oktatás nem szakmai, hanem hatalompolitikai kérdés. Az MSZP sem részben, sem egészben nem tudja támogatni a státusztörvényt.
Kunhalmi Ágnes vezérszónoki felszólalásában arról beszélt, hogy Hollik István szerint az ellenzék, és a civilek hazudnak, de mégis Maruzsa Zoltán bukott le azzal, hogy véletlenül a Telexnek küldött el egy üzenetet, melyben elismeri, hogy hazudnak.
Most pedig szemlesütve ülnek a fideszes politikusok a státusztörvény vitáján – kezdte felszólalását Kunhalmi Ágnes.
Maga Orbán Viktor ismerte el Pokorni Zoltán korábbi oktatásügyi miniszternek, hogy „nem érdeklik a számok”.
A magyar miniszterelnök nem törődik azzal, hogy mennyi funkcionális analfabéta van hazánkban, hányan hagyják el a magyar oktatás rendszerét, lényegében végzettség nélkül, nem érdekli, hogy halmozottan hátrányos helyzetű térségbe született gyerekből lehet-e fogorvos vagy ügyvéd. Nem véletlen, hogy nincs Magyarországon önálló oktatásügyi tárca, a kormányüléseken alig látni oktatással foglalkozó politikust.
Az MSZP társelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek lelki világával sem törődik a kormány, eddig nagyjából 500 gyerek tartozott egy iskolapszichológushoz, a státusztörvény elfogadása után 1000 diák tartozhat egy iskolapszichológushoz. Orbán Viktor hatalompolitikai eszközként tekint az oktatásra, ezt bizonyítja az is, hogy a szülőknek, a KRÉTA rendszeren keresztül küldenek üzenetet, mely állampapír vásárlásra buzdít.
Világosan látszik, hogy a státusztörvény mindezeknek a megkoronázása: az államosítás, az egyentankönyv rendszere, a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan Nemzeti Alaptanterv, a sztrájkjog korlátozása és a közalkalmazotti státusz megszüntetése. A kormány azt hazudja, hogy a státusztörvénnyel a tanári pályát akarják vonzóvá tenni, a presztízsét emelni, de vajon ettől lesz majd vonzóbb a pedagógusi pálya?
Vagy inkább pont, hogy még nagyobb lesz a lemorzsolódás, ha minden döntési jogot elvesznek a pedagógusoktól, ha bármikor és bárhova átvezényelhetőek lesznek és mindent áthat az államosítás az oktatásban – tette fel kérdéseit Kunhalmi Ágnes.
A pedagógushiányt lehet tagadni, de ettől még valós probléma. Minden tanév elején nagyjából 1500 pedagógust keresnek. A következő 5-10 évben több tízezren fognak nyugdíjba vonulni. Őket hogy kívánja pótolni a kormány? A státusztörvény alkalmatlan arra, hogy ezeket a problémákat megoldja.
A tankerületek vezetői, akik a kormány érdekét szolgálják, sokkal többet keresnek, mint azok a pedagógusok, akik a gyerekekkel ténylegesen foglalkoznak. Mindenre van pénz ebben az országban csak pedagógusbérekre, a pedagógusok vagy a diákok jutalmazására nincsen. A kötelező helyettesítés, túlóráztatás pontosan annak a beismerése, hogy tanárhiány van, melyet ilyen módon kíván megoldani a kormány.
Kunhalmi Ágnes emlékeztet, ha a kormány nem vonta volna vissza azt az ígéretét, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez köti, mostanra a pedagógusok bére majdnem 100 százalékkal növekedett volna, de ezt Orbán Viktor megszegte, becsapva ezzel a pedagógusokat.
Mi köze van Brüsszelnek a pedagógusok bérének emeléséhez? – tette fel a kérdést az MSZP politikusa. A pedagógusok bérét az államkasszából kellene fedezni, ha ehhez plusz forrást biztosít az Unió, az segítség, de nem ettől kell várni a megoldást egy nemzeti ügyben.
Kunhalmi Ágnes szerint a státusztörvény bevezetésével a magyar kormány megsértené az EU és a kormány között létrejött Emberi Erőforrások Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programcsomag megállapodásában leírtakat. A megállapodás ugyanis tartalmazza, hogy a kormány és a parlament nem fog olyan szabályokat hozni, mely a pedagógusok munkaterheit növeli, szakmai autonómiájukat korlátozza, a szakma vonzerejét pedig csorbítja. Továbbá, hogy bármilyen ilyen intézkedésre csak a legnagyobb szakmai szervezetekkel való érdemi egyeztetés után kerülhet sor.
„Ha van X darab mérföldkő, amihez Brüsszel köti az uniós forrásokat, akkor biztos, hogy a státusztörvény az X+1. Hát Önök azok, akik megbuktatják a saját életpálya modelljüket. Megbukott az első életpályamodell, és a státusztörvénnyel megbuktatják a második életpályamodellt. Tudják honnan lehet finanszírozni egy nemzeti hatáskörbe tartozó életpályamodellt? A nemzeti költségvetésből”.
A kormány mindig elmondja mennyit egyeztettek a státusztörvényről, csakhogy a mennyiséget összekeverik a minőséggel. Régi trükk ez, melyet újra meg újra alkalmaz a Fidesz. Folyamatosan a háborúra hivatkoznak, de akkor a cseheknél nem hat a háború? Ott most emelik a pedagógusok bérét, de már Romániában is kicsivel többet keresnek a tanárok, mint itthon, ezért a határmenti városokból a tanárok már Romániában vállalnak munkát.
Az MSZP egy demokratikus államban hisz, ahol az oktatás is demokratikus, csakhogy Orbán Viktor Magyarországa már nem demokratikus jóléti állam, hanem egy autoriter rendszer. A Fidesznek nem a szakmáról, hanem a hatalomról szól ez a törvény, ezért az MSZP elutasítja a státusztörvényt, részleteiben és egészében is.
