„Nem tudják önök, hogy az iskolák nagy részében, ahol már most is pedagógushiány van, a következő 3-5 évben a tantestületek 10-20-25 százalékba fog elmenni nyugdíjba?”
– tette fel a kérdést Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselő a péntek éjjeli, pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatos parlamenti felszólalásában.
Fontos tisztázni, hogy a kormány miért nyújtotta be a státusztörvényről szóló javaslatát, és ennek milyen következményei lesznek, nem csak az oktatásra nézve.
A fideszes javaslat tudatosan szembemegy az Európai Unió és a kormány közötti „EFOP Plusz” megállapodás alapvetéseivel is.
„Benyújtását tekinthetjük úgy is, hogy a kormány lemondott azokról a különleges támogatási összegekről – például a pedagógusok béremeléséről – amelyeket az Európai Unió önként ajánlott fel, látva az oktatás színvonalának fokozatos és állandó romlását”
– mondta Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes felszólalásában.
A törvénytervezet nem felel meg sem a szokásjognak, sem a hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény idevonatkozó paragrafusainak.
A törvényről szóló látszategyeztetéseken meghallgatták ugyan a szakszervezetek javaslatait, de még tárgyalási alapnak sem tekintették a javaslatok túlnyomó többségét. Ráadásul a törvénytervezet többszörösen is hátrányosan érinti a szakmai érdekképviseleti szervezeteket.
Akár Alaptörvénybe ütközők is lehetnek a javaslat egyes pontjai, ilyen például a személyi szabadságok drasztikus megsértése, valamint a személyes használati tárgyak ellenőrzése. Nonszensz, hogy ugyanolyan állami ellenőrzési jogokat szeretnének a pedagógusok felett gyakorolni, mint amilyet egy titkosszolga vagy katona esetében gyakorolnak.
A tervezet szándékosan nem nevesít semmilyen gyakornoki kezdő fizetést. Az oktatással kapcsolatos kormányzati döntések pedig nem jelentenek vonzó alternatívát egy pályakezdő fiatal számára.
„Nonszensz az a propaganda, amit a fizetések emelésével kapcsolatban folytatnak” – érvelt Harangozó Tamás.
A kormány a pedagógusok fizetési kategóriáit is tág tartományban határozta meg, hiszen a „pedagógus I.” kategória bérsávját bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedőn határozta meg.
Kérdéses az is, hogy a négy szakmai szempont alapján milyen objektív feltételek szerint fogják meghatározni a pontos bért. Ráadásul a javaslat egy ötödik szempontot is meghatároz, ami a munkáltató rendelkezésére álló forrásokat is figyelembe veszi. Ez pedig zárójelbe teszi az első négy szakmai szempontot, hiszen hiába teljesít jól egy pedagógus, ha nem lesz forrás arra, hogy magasabb fizetést kapjon.
„Az önök vezérének ez nem szakmai kérdés, ez az ő rendszerének egy sarokköve. Nem lehet a kormánytól független, önálló, gondolkodó tényező ebben az országban. És a pedagógus társadalom az ilyen volt, gondolkodó tényező ebben az országban” – érvelt az MSZP-s országgyűlési képviselő.
„Meg akarják törni, ki akarják szorítani ezt a generációt az iskolákból” – mondta Harangozó Tamás. Minden bizonnyal a kormány akkor lesz majd hajlandó a béremelésre, ha egy olyan generáció lesz a tanárok és a diákok között is, akik az Orbán-rendszerben nőttek fel és hajlandók „vigyázban állni”.
Az elkövetkezendő években a tanárok nagy számban fognak nyugdíjba menni, pedig sok iskolában már így is súlyos pedagógushiány van. „Az lesz a megoldás, hogy a kőművesek fognak biológiaórát tartani vendégtanárként?” – tette fel a kérdést Harangozó Tamás.
Ha ezt a törvényt a kormánytöbbség így fogadja el, akkor elzárják az országot az uniós forrásoktól, nem azért, mert nem teljesítenek valamilyen még meglévő uniós feltételt, hanem azért, mert egy már aláírt megállapodást szándékosan, direkt megszegnek.
A kormány anyagilag és szakmailag is a pedagógusok kárára módosítja a jelenlegi jogszabályokat.
