Május 1. eredete több ezer évre nyúlik vissza, és az idők során különböző kultúrák és események kapcsolódtak hozzá.
A rómaiak május elsején tartották a Florália nevű ünnepüket, amely a tavasz és a virágzás ünnepe volt. Az ünnepségen az emberek virágokkal díszítették a várost, és a nők koronákat viseltek a hajukban.
A középkorban Európában a májusi ünneplés szorosan kapcsolódott az újjászületés és az élet újraindulásának ünnepléséhez.
Az emberek májusfát állítottak, amelyet színes szalagokkal, virágokkal és zöld ágakkal díszítettek. Az emberek körbeállták a májusfát, és táncoltak, énekeltek és ittak.
A modern munkaügyi mozgalom szintén kötődik május 1-jéhez. Az 1886-ban Chicagóban történt Haymarket-i merénylet után a munkások világszerte május 1-jét választották a nemzetközi munkaügyi ünnepnapnak.
Az 1886-os Chicagó-i Haymarket-i merénylet története a modern munkaügyi mozgalom egyik legfontosabb eseménye. Az esemény a munkásság jogaiért és érdekeiért küzdő szakszervezetek mozgalmának kezdetét jelentette, és máig hatással van a munkaügyi jogokra és az érdekvédelemre.
A történet 1886. május 1-jén kezdődött, amikor az amerikai munkások az úgynevezett nyolcórás munkanap bevezetéséért tüntettek.
A munkások több amerikai városban is demonstrációkat tartottak ezen a napon, és Chicagóban is több száz munkás vonult az utcákra. A tüntetés békés volt, azonban a hatóságok a katonaságot is bevetették, és a rendőrség összecsapott a munkásokkal.
Másnap, május 2-án a helyzet tovább romlott, amikor a McCormick gabonavágó gyárban dolgozó munkások sztrájkba léptek, hogy tiltakozzanak a rossz munkakörülmények és a gyenge bérek miatt.
A cégvezetés azonban sztrájktörőket alkalmazott, akik a sztrájkoló munkásokat fizikailag bántalmazták. A munkások a sztrájkból kizárólagos szakszervezetbe szerveződtek, és újabb tüntetéseket tartottak.
Május 4-én a Haymarket téren tartottak egy nagygyűlést, amelynek célja az volt, hogy békésen kiálljanak a munkások jogaiért.
Azonban a rendőrség felszólította a tömeget, hogy oszoljanak szét, és amikor egy ismeretlen elkövető kézigránátot dobott a rendőrök közé, a rendőrség lőni kezdett a tömegre. Az események során több rendőr és munkás is életét vesztette, és sokan megsérültek.
Az események hatására több szakszervezet és munkásmozgalom szervezett tiltakozó megmozdulásokat, és számos országban támogatásukat fejezték ki a chicagói munkások mellett.
Az eseményeket követően a világ számos országában május 1-ét választották a munkaügyi ünnepnapnak, és az események számos jogszabályváltozást és reformot inspiráltak a munkások érdekében.
Az ünnep a munkások jogaiért és érdekeiért küzdő szakszervezetek számára is fontos nap lett.
A mai napig sok országban ünneplik a május 1-jét. Az ünnep az évnek ezen időszakában való újjászületés, a tavasz és az élet ünnepe. Az emberek különböző módon ünneplik, például a májusi felvonulásokon, a koncerteken, a táncházakban vagy a baráti összejöveteleken.
Az ünnep azonban a munkaügyi mozgalom emléknapja is, amely az emberek jogaiért és érdekeiért küzdött.
