„Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a kirúgott pedagógusok ügyében és ehhez kérjük az ellenzéki frakciók, illetve az ellenzéki képviselők aláírását, hiszen 50 aláírás kell ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassunk normakontrollal”
– mondta el sajtótájékoztatóján Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke.
Korábban a Pedagógus Szakszervezet és a PDSZ felkérte a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot, hogy normakontrollt készítsenek ahhoz a törvényhez, mely lehetővé teszi, valamint megkönnyíti, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat ki lehessen rúgni.
Az Alkotmánybírósági beadvány elkészült, az MSZP pedig eleget téve a szakszervezetek felkérésének, lemenedzseli az ügyet.
Ezért dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője elküldi levelét az ellenzéki frakcióvezetőknek és képviselőknek, hogy alá tudják írni a beadványt.
A Magyar Szocialista Párt a pedagógusok oldalán áll és mindenki másén is, aki jogfosztást szenved el a kormány részéről.
Kunhalmi Ágnes emellett elmondta, az MSZP a pedagógus-státusztörvény visszavonását is követeli. Hiszen az nem más, mint egy bosszútörvény, mely pedagógus-, diák- és oktatás-ellenes is.
A törvény visszásságait mutatja például a pedagógusok óraterheinek növelése, átvezényelhetőségüknek lehetővé tétele, ez pedig elfogadhatatlan.
Továbbá a tanítás szabadságát tovább korlátoznák, a nevelőtestületek jogkörét pedig tovább csökkentenék.
Az MSZP társelnöke kiemelte, a törvény egyik kiemelten durva pontja az, hogy a pedagógus munkája technikai eszközökkel megfigyelhető, a tanítási órát lehallgathatják, valamint a tanárok által használt technikai eszközökbe bepillantást nyerhetnek.
„A leglényegesebb eleme, hogy a közalkalmazotti státuszt elveszik a tanároktól és köznevelési foglalkoztatottá minősítik őket vissza” – mondta el Kunhalmi Ágnes.
Ez azt jelenti, hogy az utolsó olyan nagy csoport, mely közalkalmazotti státuszban dolgozhatott eddig, jogfosztáson megy keresztül, foglalta össze a társelnök.
Ezáltal a pedagógusok sokkal kiszolgáltatottabbak lesznek a mindenkori vezetőknek, kormányoknak. Az MSZP szerint, ha ez a törvény életbe lép, akkor még több ezer tanár fogja elhagyni a pedagógus-pályát és még kevesebben fogják választani a pedagógus életpályát.
A kormány a pedagógusbérek rendezésével az Európai Unióra vár, azonban, ha elfogadják a státusztörvényt, mely teljes mértékben szembe megy az uniós elvekkel, akkor a kormányzat lemondhat az uniós forrásokról.
A magyar állam és az EU közötti megállapodás ugyanis kiköti, hogy a „kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó, vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat, ilyen intézkedésekre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor”
– emelte ki a leglényegesebb részt a megállapodásból Kunhalmi Ágnes.
Hozzátette, ha a státusztörvényt bevezetik, akkor nem lesz pénz a béremelésre és ez csakis a kormány hibája lesz, nem az Unióé. Az MSZP szerint a kormánynak ez is a célja, nem érdekli Orbán Viktort a hazai oktatás ügye, ezért nincs oktatási minisztérium sem és ezért esik csak ritkán szó az oktatásról.
A kormányzat célja a pályán maradt pedagógusok végleges elhallgattatása és azok kiűzése az oktatásból, akik a Fidesszel nem értenek egyet.
Kunhalmi Ágnes összegezve elmondta, az MSZP tehát a többi ellenzéki képviselő támogatását, aláírását kéri a kirúgott pedagógusok ügyében, valamint követeli a pedagógus-státusztörvény tervezetének teljes visszavonását.
