Sokan elfelejtették már, de így év vége felé nem árt feleleveníteni a korábbi MSZP elnök szavait és visszatenkinteni az évre hogyan is sikerült mindez a pártoknak.
Ez a minden szempontból rossz eredmény nem csak az ellenzéki politikusokat sújtja, hanem adott esetben azokat a kiszolgáltatott és nehezen élő rétegeket, akik most a Fideszre szavaztak és nem önszántukból – értékelte az ellenzéki összefogás választási vereséget a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában Lendvai Ildikó. az MSZP korábbi elnöke.
Három fő oka van a magyar társadalom buldózerszerű lerohanásának
„Mielőtt bárki azt mondaná, hogy nincs benne az ellenzék hibája a felsorolásban – benne van, de a fő ok egyrészt a hihetetlen pénzeső, amely a legnehezebben élőknél majdnem csodával felérő ajándékot jelentett, hogy visszatérítették az egész évi adót, még akkor is, ha pont az övék jóval kisebb, mint a vagyonosabb rétegeké, vagy hogy megvan, a náluk jóval kisebb összegű, 13. havi nyugdíj.”
Amikor megtörtént a pénzosztás illetve annak ígérete, akkor is tudtuk, hogy a Fidesz kezében ez olyan éles fegyver, amellyel a nemzet jövőjét kaszabolja le. Nem mértük fel a hatás teljes nagyságát – tette hozzá Lendvai Ildikó.
„A másik ok, a háborúban természetes biztonság- és békevágy. Ez nem érvényesülhetett volna a Fidesz javára, ha nincs a harmadik ok, amit szintén lebecsültünk, hogy a propagandagépezet erejével, amelyet a Fidesz nemhogy fenntartott, hanem egyre inkább kiterjesztett méretében, sikerült azt sugallni, hogy az ellenzék háborút akar, míg a Fidesz hozza a békét.”
Az igazi kérdés viszont ezekből adódik, hogy hogyan tovább. Ez a propagandatúlsúly a kétharmaddal nemhogy marad, hanem még veszélyezteti is a független tájékoztatás maradék szigeteit – mutatott rá a szocialista politikus.
„Orbán győzelmi beszédéből – minden pöffeszkedésén és diadalittas fenyegetésén túl – az a gátlástalanság döbbentett meg, hogy képes volt az ellene összeesküvő bűnbakok sorában egy vérző ország helytálló elnökét, Zelenszkijt is felsorolni. Aki a fuldokló fejét még képes a vízbe nyomni, hogy a maga dicsőségét kiemelje, az továbbra is képes lesz miden gátlástalanságra a propagandában.”
Az első sokk utáni teendők
Ami az erőnkből telik, ha nem is tudjuk kiegyenlíteni a médiatúlsúlyt, de legalább életben kell tartani azt, ami eddig megvolt és annak a koordinációját megteremteni, biztos, hogy az első feladat – mutatott rá Lendvai Ildikó.
„Azért lehet megvezetni a társadalom nagy részét, mert a médiából nem hall mást, hiszen az ellenzék hangja nem jut el hozzá. Mi azt reméltük, hogy a háztól házig kopogtatással és a sok rendezvénnyel ezt lehet ellensúlyozni, de nem ellensúlyoznak egy darab köztévét sem, nemhogy azt a hálózatot, ami létrejött.”
Az úgynevezett szabad városoknak most meg kell próbálni egy közös médiapolitikát kialakítani – tette hozzá Lendvai Ildikó. Meg kell nézni, hogy melyik orgánumot tudják megsegíteni és mit kell összevonni vagy másképp gondolni, hogy ami kevés pénzük van, azt összerakják, és költsenek egy független hírügynökségre, egy lap megtámogatására, internetes tévére vagy a Nyomtass te is! országos hálózattá tételére, amely mindenkit elér – fogalmazott.
„Furcsa, hogy ekkora társadalmi baj között elsőként azt mondom, hogy ki kell találni a közös médiapolitikát, de bármit mondunk a társadalmi bajokról, ha ez nincs, megint nem fog eljutni senkihez.”
Közös ellenzék, hogyan tovább
Nem tetszett, hogy a hat párt nem tudott, ha mást nem egy empatikus mondatot mondani a vereség éjszakáján – jegyezte meg Lendvai Ildikó, aki szerint vizuális jelet kellett volna mutatni, hogy együtt maradnak a pártok.
„Nem akarom, és szörnyűnek is tartanám, ha temetni kellene ezt az összefogást. Próbáljuk elképzelni, hogy lehetett volna ennél még rosszabb, ha a hat párt egymás ellen is indít jelölteket a körzetekben, akkor nem kétharmad van, hanem négyötöd vagy hétnyolcad.”
Nincs más út, mint az együttműködés, amelyhez sokkal nagyobb koordinációra van szükség, a különböző fenntartásokat félre kell tenni – fogalmazott Lendvai Ildikó. Korai még kimondani, de ez a párttérkép túl tagolt, más szerkezetre, szorosabb szövetségre vagy a pártrendszer átrendeződésére van szükség, de addig is, amíg ez kiforrja magát, addig sem szabad szétengedni, ami van – tette hozzá.
„A bűnbakkeresésnél fontosabb, hogy van itt majdnem kétmillió választó, akiket nem lehet magukra hagyni ebben a soha nem látott keserűségben. Nem lehet ebben az állapotban nem törődni velük és nem mondani semmit, ha mást nem, azt, hogy együtt maradunk és folytatjuk, ha mást nem, azt, hogy végiggondoljuk, érdemes-e a parlamentbe bemenni, és ha bemegyünk, mit teszünk, ha nem, akkor mit teszünk. Ez halálos bűn lenne.”
A volt pártelnök szerint nem nagy összeborulásra van szükség, hogy egyetlen párt jöjjön létre, de az együttműködésnek egy új és szorosabb frakciószövetség formája legyen, ami átalakítja a mezőnyt.
Elmaradt április 4-i ünnep, de lehet pótolni
„A legfontosabb kérdés, amire most nincs válasz, de a történelem majd meghozza, hogy négy évig tart ez a ciklus vagy nem. Ezt még soha egyetlen választásnál nem gondoltam így, de most a Fidesz maga körül olyan gazdasági szemétdombot és olyan nemzetközi elszigeteltséget hozott létre, hogy nem biztos, hogy végig tudja csinálni a négy évet.”
