Több ponton is átírná a kormány a jegybanktörvényt, amelynek részeként többek között az adósságfék szabályt is kiterjesztik.
A törvényjavaslat a jegybankelnök fizetését is megváltoztatná, ez a mostani fix 5 millió forintról egy magasabb, az átlagbérhez kötött összegre nőne – írja a Telex a Bank360-ra hivatkozva.
A tervezet értelmében a jegybankelnök mostantól a hitel- és lízingtartozásoknál is meghatározhatja a törlesztő részletek jövedelemarányos maximum mértékét.
Ez a legtöbb banki hitelnél eddig is így volt, a fogyasztási hiteleknél például 500 ezer forint alatti kereset esetén a jövedelem 50 százaléka az adósságfék.
A törvényjavaslat ezen kívül arról is szól, hogy a jegybankelnök fizetése elmozdul a mostani fix 5 millió forintról, és azt az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötik. Az új fizetés mindig az előző évi havi bruttó átlagbér tizenkétszerese lesz.
Ez idén a tavalyi átlagbérrel 5,26 millió forint lenne, de az idei átlagbérrel számolvam jövő évtől már 6 millió forint fölött lehet.
Ez azért fontos, hogy a felpörgő infláció idején az MNB tisztségviselőinek fizetése ne veszíthessen reálértékéből az átlagfizetésekhez képest. A
jegybank vezetőinek fizetése ugyanis az elnökéhez van kötve: az alelnökök Matolcsy fizetésének 90 százalékát, a monetáris tanács tagjai és a felügyelőbizottság tagjai annak 60 százalékát kapják.
A törvénytervezet harmadik fontos eleme a Bank360 szerint az MNB pénzügyi eredményéről szól.
Ez alapján ugyanis mostantól, ha nyereséget termel az MNB, annak 50 százalékát osztalékként ki kell fizetnie az államnak. Másrészt az állam egy engedményt is ad magának, ha az MNB veszteséget termelne.
A javaslat szerint ugyanis mostantól, ha az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a költségvetés öt éven belül, évente egyenlő összegben fizeti majd ki a jegybanknak.
Ha viszont a jegybank ebben az időben megint nyereséget termel, akkor az államnak nem is kell folytatnia a veszteségek pótlását.
Forrás: Telex
