Ahogy azt az Európai Bizottság megígérte, válaszoltak a magyar kormánynak az „Állítsuk meg Brüsszelt!” névre keresztelt nemzeti konzultációban feltett kérdéseikre. „Lássuk a tényeket” néven kiadott tájékoztatójukban szerdán tételesen válaszoltak a kormány (téves) állításaira.

Az Európai Bizottság 6 pontban cáfolta a magyar kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációját. A magyar és angol nyelven is kiadott tájékoztatóban a Bizottság mint írja: a konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.

„Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről” szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben” – írják.

1. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.”

AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban versenyalapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.

Az Európai Bizottság mint megjegyzi: a működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.

2. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját.

A Bizottság hozzáteszi: különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok – férfiak, nők és gyermekek – számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármely tagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget.  (…)

A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 ezer menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket – nem pedig „illegális migránsokat” – fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagy eséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.

3. TÉVES ÁLLÍTÁS: „A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen.

A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba – jegyzi meg a Bizottság.

4. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon.”

AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbitevékenységgel összefüggésben.

A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalan nemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is – írják.

5. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit.”

AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahelyteremtő intézkedéseket.

Éppen ellenkezőleg – válaszolt a Bizottság: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007–2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A

6. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.

Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs.

Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség – ezzel zárul a Bizottság összefoglalója.

Fideszes szokás elkenni az igazságot és áttolni az ellenfelekre az általunk elkövetett bűnöket. Riasztó jel, hogy a Fidesz már annyira megállíthatatlannak hiszi önmagát, hogy még a látszatra sem próbál adni.

Szemrebbenés nélkül kineveznek pártkatonát köztársasági elnöknek és szemrebbenés nélkül használnak olyan módszereket, melyeket a legkeményebb diktatúrák is csak irigykedve figyelnek.

Amikor Nyakó István és az MSZP harcba szállt az emberek érdekében az elmebajos vasárnapi zárvatartás ellen, nem sejthette a legnagyobb ellenzéki párt, hogy nem csak a politikai síkon, de a való életben is meg kell küzdenie a Fidesszel, vagy legalábbis fideszes politikusok holdudvarába tartozó verőlegényekkel. Értjük ezt a mondatok elvtársak, polgártársak meg ki hogy szereti a saját megszólítását. AZ MSZP POLITIKUSAIRA EGY DEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYBEN VERŐEMBEREKET KÜLDTEK.

A Kubatov Gábor által elnökölt Ferencvárosi Torna Club azaz a Fradi állítja, hogy a biztonsági cégének semmi köze nincs azokhoz a kopaszokhoz, akik tavaly februárban felsorakoztak a Nemzeti Választási Iroda bejárata előtt – csakhogy az egyikük a Fradi Security mellényében most is ott állt Kubatov Gábor mögött, amikor a Fradi vízilabdacsapata április 5-én megnyerte az Eurokupa döntőjét – szúrta ki a 444. Mint írja, a férfi a meccsen a Fradi Security sorszámozott mellényét viselte 502-es számmal.- írja a Magyar Nemzet

Mint korábban kiderült az összes kopasz büntetett előéletű. Mindegyik kopasz, aki megakadályozta Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését, büntetett előéletű – írja a 24.hu, hozzátéve: volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el vagy gyermekbántalmazásért.

Rogán Antal propagandaminiszter – már ezt a mondatot leírni is minimum fura egy „demokráciában – hatmilliárd forintot kereshetett a letelepedésikötvény-bizniszen.

A Magyar Nemzet birtokába jutott szerződés alapján a Rogán Antal gazdasági intézőjeként is emlegetett Kosik Kristóf minden kínai ügyfélen másfél milliót kaszált, az ázsiai országból pedig 4700-an vettek az unióban szabad mozgást lehetővé tevő állampapírból.

A Kínába közvetítő cégek ráadásul pont Rogán Antaltól kaptak engedélyt. Az ügyvédet a propagandaminiszter azután nevezte barátjának, hogy felvétel készült arról, ahogy Habony Árpáddal bemennek az épületbe, ahol Kosik irodája működik.