Botka László lesz a szombati kongresszus után az MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltje – borítékolja a döntést a párt elnöke. Molnár Gyula azt üzeni pártjának, hogy a 2014-ben megváltott bérletek lejártak. Azt mondja, az új bérletek kiadása most kezdődik: a teljesítmény lesz a fontos, el kell térniük attól a korábbi gyakorlattól, hogy a párt belső erőviszonyait mutassa a választási lista. Így azon párton kívüli, civil szakemberek is szerepelhetnek majd. Ősszel megkezdi munkáját az MSZP árnyékkormánya is, a testület tagjai között lesz frakciótag, de párton kívüli, köztiszteletben álló egyetemi tanár is. – A 168 óra interjúja.
– Lefutott meccs a kongresszus?
– Bátran mondhatom, hogy a szocialista párt ajánlata Magyarországnak Botka László lesz. Lehet, hogy sokan azt fogják gondolni, hogy a miniszterelnök-jelölt megnevezésével diktálunk, pedig valójában megfogalmazzuk az ajánlatunkat az országnak, a civileknek, a szakszervezeteknek és más pártoknak is. Azért fogok dolgozni, hogy az egyetlen kihívó az ellenzéki oldalon Botka László legyen.
– Az ajánlatból mintha nem sokan kérnének. Szaporodnak a miniszterelnök-jelöltek: Lattmann Tamás jogász mellé most felsorakozott Karácsony Gergely, a Párbeszéd aspiránsa is.
– Nagy a nyomás rajtunk, hogy a belső dolgainkkal foglalkozzunk és ne azzal, miért rossz az országnak a Fidesz-hatalom.
– Talán mert csak belső bajaik leküzdése után lehet esélyük felvenni a versenyt a Fidesszel.
– Ez a tyúk vagy a tojás dilemmája. A szocialista párt elfoglalta a politikai mezőben azt a baloldali helyet, amit korábban elhagyott. Arra kérjük az ellenzéki oldalt, hogy gyűjtse össze a saját értékeinek megfelelő szavazókat, és amikor úgy érezzük, készen állunk, térjünk vissza az egyeztetésekhez! Sokan kérik számon rajtunk, miért nem fogunk össze. Ne felejtsük, 2014-ben az LMP kivételével teljes körű volt az összefogás. Kiderült, hogy ezt a szavazók egy része nem honorálja. Az elmúlt három hónap után senki nem azt mondja, hogy Vona Gábor és Orbán Viktor mellé megérkezett Botka László, hanem azt, hogy Botka vagy Orbán közül kell dönteni. Azt javaslom, hogy azért, mert valaki meg akarja mutatni az arcát, ne tegyen buta lépéseket.
– A közvélemény-kutatásokból nem az látszik, hogy eldőlt volna a második helyért folytatott harc. A Jobbik és az MSZP fej-fej mellett áll.
– Az átlagszavazó miért szavazzon a Fidesz lightra, ha ott az eredeti? Amúgy a nacionalista, kirekesztő politikát Orbánék mintha jobban is csinálnák, mint a Jobbik. Úgy látom, Vonáék 2022-re készülnek, a Fidesz megüresedő helyét akarják elfoglalni.
– De miért szavazzanak a választók az MSZP-re? Hiszen rosszabb a véleményük róla, mint a miniszterelnök-jelöltjéről. Ez látszik a kutatásokból is: bár Botka megy előre, a pártja csak kullog utána.
– Ma Magyarországon többen vannak, akik változást akarnak, de nem találnak támogatandó pártot. Korábban sokan azért szimpatizáltak a Jobbikkal, mert bennük látták a radikális változás lehetőségét. De a cukiságkampánnyal ezeket a támogatókat elvesztették, ráadásul ártatlanságuk is oda, hiszen nem cáfolják hitelesen, hogy Simicska Lajos pénzén kampányolnak. Az időközi választások azt mutatják, hogy az emberek arra szavaznak, akitől remélhetik, hogy vele elzavarható a Fidesz: ez lehet jobbikos, szocialista, civil helyi ember. Az MSZP-nek most az a dolga, hogy megmutassa: hiteles és kormányképes párt. Hitelesség ügyében Botka határozott mondatokat mondott. Tudom, ezt mindjárt szóba fogja hozni…
– Nem hagytam volna ki. Botka azt mondta, a 2010-es kudarc főszereplőinek, a Fideszt kétharmados győzelemhez juttató politika megtestesítőinek háttérbe kell vonulniuk. Kik ők?
– Hét év telt el azóta, hogy a szocialisták kormányoztak. Nem fogunk újra bocsánatot kérni, de tanultunk a hibáinkból, meg a másokéból is. A botkai mondat felfogásról, hozzáállásról üzen, nem egy személyi kérdésről.
– Botka azt is mondta, hogy a választási lista első tíz helyére olyan embereket akarnak, akik szimbolikus erővel bírnak. Ez meg mit jelent?
– Fel kell mutatnunk olyan szakpolitikusokat, akik akár nem tagjai a pártnak…
– Civileket?
– Akár. Párton kívüli szakemberek 1994-ben is kaptak szerepet a listán. A kongresszus előtt is el fogom mondani: a 2014-ben megváltott bérletek lejártak. Az új bérletek kiadása most kezdődik: a teljesítmény lesz a fontos, el kell lépnünk attól, hogy a párt belső erőviszonyait mutassa a lista.
– Hajlandó erre a párt? Hiszen nemrég volt tisztújítás, ahol – finoman fogalmazva – a „kompromisszumok harcosai” kerültek pozícióba.
– Ez lesz az igazi próbája annak, hogy mennyire sikerült átalakítani az MSZP-t.
– Beszorították a DK-t a sarokba azzal, hogy Gyurcsány Ferencet nem akarják a közös listán látni, mondván: ő többet visz, mint hoz. Ugyanakkor respektálható az is, ha egy párt kiáll az elnöke mellett. Állóháború alakult ki a két szervezet között, pedig önöknek minimum a fővárosban – ahol erős a DK – szükségük lesz Gyurcsányék szimpatizánsaira. Hogyan lehet ebből a történetből arcvesztés nélkül kiszállni?
– Szerintem téved, aki a mai számokból próbál végső következtetéseket levonni. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a végén egy ellenzéki kormányfő-, 106 körzetben egy demokratikus ellenzéki jelölt legyen, és közös listát állítsunk.
– Erre nincs sok sansz.
– Az első kettőre látnék lehetőséget, ha a pártok, akár egy testépítő versenyen, nem az izmaik mutogatásával lennének elfoglalva. A közös lista már keményebb dió.
– Gyurcsány most külön listát akar.
– Csakhogy ez a három dolog nálunk egy csomagban van. Ez egy olyan ünnepi összeállítás, amiből nem lehet egy-egy ajándékot kivenni. Nem lehet, hogy csak a nejlonharisnyát kérjük és mást nem. Nem tudom, hogyan fogunk megállapodni, de azt igen, hogy nem akarom, hogy megint az a 2014-es kórus hasson, amely összefogást sürgetve a tömegből kiabált a színpadra. Ha ismét ez lesz, akkor elpártolnak tőlünk az új szavazók.
– Így utólag nem volt elhamarkodott lépés úgy belépni a közös térbe, hogy egyből péklapáttal verték pofán a DK-t?
– Helyesen osztottunk szerepeket. Botka világosan lerakta a cölöpöket, a politikai családunkhoz, a 2010-hez való viszonnyal és a Fizessenek a gazdagok programmal kijelölt számunkra egy olyan keretet, amely innovatív a régebbinél.
– Jól kikerülte a választ.
– A minap egy fórumon találkoztam egy volt polgármesterrel, aki gyerekkora óta futballrajongó, ma is kijár minden meccsre. Azt mondja, orrával érzi, ha bundaszagú egy mérkőzés. Úgy látja, hogy az ellenzéki oldalon nyolcra nőtt a szereplők száma, de mintha néhányan „bundáznának”.
– Talányos. De ezt az ön polgármestere néhány szoci politikusra is érthette. Botka fogalmazott így: „A jövőben mindenféle együttműködés kizárt a magyar demokrácia legfőbb ellenségével, a Fidesszel. Aki ezt a szabályt nem tudja betartani, az nem méltó a pártunkhoz és nincs helye közöttünk.” Vagyis voltak, vannak együttműködők?
– Az ellenfeleink közül ezt sokan mondják, de ez nem igaz. Botka is arra utalt, hogy ezt még senki sem bizonyította be.
– A kormányképesség látszata megteremthető azzal, hogy az MSZP a társadalom alsó, kevésbé iskolázott rétegéhez igyekszik eljuttatni a sokak által demagógnak tartott üzeneteket? Az értelmiség a fejéhez kap a Fizessenek a gazdagok! szlogen hallatán. A fiatalok meg egyszerűen meg sem hallják ezeket a mondatokat.
– A világ egyik legrövidebb választási programját hoztuk nyilvánosságra.
– Azért Orbán Viktor megelőzte önöket. Annál nincs rövidebb program, amit ő mondott 2014-ben: „Folytatjuk!”.
– Kétségtelen, de mi megmondjuk, hogy mit fogunk tenni és azt is, honnan lesz erre pénz. Martin Schulz azt mondta nekem, a jobboldali és a baloldali populizmus között az a különbség, hogy az előbbi kirekesztő és kitagadó, az utóbbi megoldásokat kínál a többségben lévők problémáira. Magyarországon 2010-hez képest mintegy egymillió fővel nőtt a szegények száma, már négymillió ember él a létminimumon. Megjelent a dolgozói szegénység: sokaknak van munkájuk, de a bérük nem elég a megélhetéshez. A Tegyünk igazságot! mondatunk azt üzeni, Magyarország kettészakadt, a felső tízezer brutálisan eltávolodott a valóságtól. Azt állítjuk, akinek több lehetősége van, vállaljon több felelősséget is.
– Megint a régi nóta, ezzel operál a Fidesz is, azt gondolják, csak ígérgetéssel lehet választást nyerni. Most előhozakodtak a Bajnai- kormány idején megvont 13. havi nyugdíj újbóli bevezetésével.
– Egy választási kampányban természetes, hogy elmondják a pártok, mit szeretnének tenni bizonyos társadalmi csoportok érdekében. Nem arról beszélünk, hogy mondjuk, mit gondolunk a baloldali kőolaj-kitermelőkről.
– De az is természetes lenne, hogy arról is beszélnek, miképp alakítanák át az adott szektort és nemcsak arról, hogy a benne élők fizetését mennyivel növelik.
– Öt elemű a programunk, foglalkozunk az oktatással, az egészségüggyel, a demokrácia állapotával, a szegénységgel, a gazdaságpolitikával. Ez utóbbi fejezet mutatja meg igazán: nem vagyunk felelőtlenül ígérgető párt, mert kiszámoltuk, megalapoztuk a javaslatainkat. Az oktatás területén például azt mondjuk, meg kell szüntetni a szegregációt, az az önkormányzat, amely kéri, kaphassa vissza az iskoláját, felszabadítanánk a tanárokat, hogy dönthessenek arról, mit akarnak tanítani. Nem értjük, hogy az a kormány, amely hihetetlen erőszakos a nagy rendszerek átalakításában, érdemben miért nem nyúlt hozzá az egészségügyhöz. Miért nem foglalkoznak a hosszú várólistákkal, az alacsony bérekkel, a gyermekorvosi rendszerrel, a vidéki háziorvosokkal? A konkrét kérdésre válaszul: a gazdasági válság idején hoztunk egy fájdalmas döntést, ma már tudjuk, másképpen kellett volna lépni. A gazdaság mostani teljesítőképességébe már belefér az, hogy visszaadjuk ezt a pénzt a nyugdíjasoknak. Belefér, hogy a minimálbér adómentes legyen, hogy az áfát csökkentsük, hogy a minimál-nyugdíjat emeljük és a 13. havi nyugdíjat visszahozzuk.
– Botka programjában azt írja, hogy létrehozzák „a Kormányzati Felkészülési Tanácsot, amely összefogja és irányítja a kormányzati felkészülést”. Ez lenne az árnyékkormány, amit több MSZP-s politikus, köztük ön is emlegetett?
– Igen, de ez egy puhább megfogalmazása az árnyékkormánynak. Ősszel kezd működni, tagja opponálni fogják a kormányt szakpolitikai kérdésekben.
– Mond neveket?
– Nem. A kongresszus után lassan minden kiderül. Lesz köztük frakciótag, szocialista politikus, köztiszteletben álló egyetemi tanár, aki nem tagja a pártnak, de vállal szerepet abban, hogy rendbe tegyük a szakterületét.
– A lista első tíz helyére, és az árnyékkormányba is bevonnának civileket, külsősöket. Vagyis ha nem jön össze a pártok közötti összefogás, felmutatnak egy hasonló együttműködést az MSZP-n belül?
– Így van. Nyárra megfogalmazzuk ajánlatunkat civileknek, szakszervezeteknek, értelmiségi köröknek, fiataloknak. És igen, meglepetésembereket is fel kell mutatnunk. Ősszel visszatérünk a többi ellenzék párttal való egyeztetésekhez. Úgy szeretném ünnepelni a karácsonyt, hogy megvan a közös kormányfőjelölt, a közös lista, és a 106 jelölt. Januárban pedig elindul az intenzív kampány.
Megjelent a 168 óra 2017. május 25-i számában.
