Péntek délelőtt Gyöngyöstarjánban nemcsak a munkások jelentek meg – hanem a csend is. A G.G. Space Kft. elbocsátott dolgozói, a szakszervezetek, az MSZP és számos szolidáris polgár gyűlt össze a gyár előtt, hogy tiltakozzanak a jogtalan elbocsátások, a ki nem fizetett bérek, a szociális érzéketlenség ellen. A kormány azonban csendben maradt. Nem jött senki. Az állam, amelynek dolga volna megvédeni az embereket, egyszerűen gyáván megfutamodott.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke személyesen is felszólította Orbán Viktort, hogy jöjjön el, és nézzen szembe azokkal, akiket a kormány cserbenhagyott. Ahogy fogalmazott: „Ha Brüsszelben tud harcolni, akkor harcoljon Gyöngyöstarjánban is.” De Orbán nem jött. És nem jött Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sem, akinek Komjáthi előzetesen levelet írt.
A demonstrációt a Munkástanácsok Országos Szövetsége szervezte. Békés, méltóságteljes megmozdulás volt, transzparensekkel, felszólalásokkal, összefogással. Munkavállaló, szakszervezeti vezető, ellenzéki politikus – sőt, még a helyi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth László is ott volt, és támogatásáról biztosította az MSZP és a szakszervezet közös jogalkotási kezdeményezését. Amikor már a Fidesz helyi embere is a dolgozók mellé áll, az sokat elárul a helyzet súlyosságáról.
Komjáthi világossá tette: az MSZP nem hagyja annyiban. Ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be, amelynek célja, hogy az ilyen esetekben a Bérgarancia Alap valóban védelmet nyújtson a munkavállalóknak – ne csak papíron létezzen. Komjáthi találkozót kezdeményezett a foglalkoztatáspolitikai államtitkárral is, és kampányt indítottak a munkahelyek védelméért.
A G.G. Space Kft.-nél történtek nem egyedi eset: május óta nem fizettek bért, a cégvezetés felszívódott, és nem indult csődeljárás. Az érintett munkavállalók többsége nő, családanya – volt, akinek egy Messenger-üzenet jutott „bérpapír” helyett. A háttérben pedig az olasz anyacég vezetői ellen már áfacsalás miatt nyomoz az Európai Ügyészség.
Gyöngyöstarján önkormányzata egyedül, saját forrásból nyújtott egyszeri segítséget az érintetteknek. A szakszervezetek jogi védelmet biztosítanak. Az állam viszont sem vizsgálatot, sem felelősségvállalást nem mutatott. Mintha nem is lenne dolga a magyar dolgozókkal. Mintha az emberek nem is számítanának.
Ez a legnagyobb baj. Nem az, hogy baj van – hanem hogy a hatalom már odáig sem fárad, hogy ezt elismerje.
És miközben a baloldali politikusok, a szakszervezetek és a helyi közösség próbálnak tenni valamit, a miniszterelnök távol marad. Magyar Péter is távol maradt. A kamerák és a PR-akciók mögött, amikor valóban embereknek kéne segíteni, hirtelen mindenki eltűnik. Maradnak a nők, a családok, a szegénység – és az üresen kongó gyárkapu.
De ott voltunk. És ott leszünk legközelebb is.
– írta közleményében az MSZP.
A hatalom viszont újra hiányzott. És ez mindent elmond.
