Miközben az ország tanárai, orvosai és kisvállalkozói hónapról hónapra a túlélésért küzdenek, Orbán Viktor úgy döntött: megérdemlik a miniszterei a fizetésemelést – még ha nem is teljesítmény alapján. A kormányfő július 1-től 9,8%-kal megemelte a kormánytagok fizetését, függetlenül attól, hogy ki mit tett le az asztalra.
Kivétel mindössze két miniszter:
-
Lantos Csaba, energiaügyi miniszter
-
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter
Ők eddig is kiemelten sokat kerestek – bruttó 6,36 millió forintot havonta, így a jelek szerint Orbán itt már nem látott indokoltnak további növekedést.
Mennyi az annyi?
-
A „sima” miniszterek eddig havi bruttó 3,53 millió forintot kaptak,
júliustól ez mintegy 350 ezer forinttal nőtt. -
Az államtitkárok bére 250 ezer forinttal emelkedik.
-
Orbán Viktor fizetése automatikusan nőtt – mostantól bruttó 5,24 millió forintot kap havonta,
plusz az országgyűlési képviselői apanázst is, ami több mint 2 millió forint.
Így a miniszterelnök összjövedelme még mindig meghaladja saját csúcsgazdasági minisztereinek fizetését is – ha már vezetés, legalább anyagilag is elöl jár.
De miért is?
A HVG emlékeztet: a miniszteri fizetések nem konkrét teljesítményhez kötöttek, hanem az előző évi bruttó átlagbér többszörösén alapulnak. A döntést nem előzte meg sem társadalmi egyeztetés, sem válságkezelési magyarázat. Egyszerűen csak megtörtént. Csendben. Maguk között.
A háttérből annyi látszik, hogy a miniszterelnök nem a tanárokért, az orvosokért vagy a nyugdíjasokért hozta meg „legfontosabb döntését” – hanem a saját kormányáért.
Az egyik legjobban kereső: Szalay-Bobrovniczky Kristóf
A honvédelmi miniszter, bár „csak” 3,88 millió forintos bruttó fizetést kap havonta – mivel nem országgyűlési képviselő – mégis toronymagasan vezet a bevallott jövedelmek listáján. A korábbi vagyonnyilatkozata szerint tavaly ő kereste a legtöbbet a kabinetből, és ehhez nem is kellett plusz mandátum.
Ami kimaradt: az ország többsége
A döntés időzítése – tanévkezdés előtt, egészségügyi válság közepette, inflációs félelmek idején – nemcsak cinikus, de súlyosan üzenetértékű is:
a kormány saját magát díjazza, miközben az ország nagy része továbbra is csak szorítja a nadrágszíjat.
A kérdés már csak az: ha a vezetői fizetések nőttek, vajon nőtt-e a felelősségük is?
