A Fidesz több mint egy évtizedes kormányzása során sokszor változtatott irányt, retorikát, sőt: ideológiát is. De volt egy elem, amely még a legelkötelezettebb hívek számára is megkérdőjelezhetetlennek tűnt: a nemzeti politika, a határon túli magyarok iránti – legalább szimbolikus – elkötelezettség.
Ez az a kép, amely most egyetlen hét alatt darabjaira hullott. Egy politikai szövetségkötés és egy videós performansz elég volt hozzá, hogy Orbán Viktorék utolsó még hitelesnek látszó identitáskártyája is végzetesen sérüljön. A történet azonban nemcsak a szimbólumokról szól, hanem arról is, hogy mennyire elvesztette irányát az a politikai erő, amely eddig magát „nemzeti kormányként” definiálta.
Az alábbi videóban, amelyet Kelemen László, a Kelemenet YouTube-csatorna készítője publikált, tűpontosan bontakozik ki ez az összeomlás. A felvétel nem pusztán reakció egy újabb politikai túlkapásra – hanem kíméletlen tükröt tart egy egész rendszernek, amely most saját mítoszát kezdi el ledózerolni.
🎥 A teljes videó itt megtekinthető:
Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent
A történet két eseménye egymás hatását felerősítve mutatja meg a problémát. Egyik oldalon Orbán Viktor döntése, hogy nyíltan kampányol a román AUR párt elnökjelöltje mellett – egy olyan politikus mellett, aki nemcsak ismerten magyarellenes, de karrierje kezdetén az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázásával hívta fel magára a figyelmet.
Másik oldalon Bohár Dániel, a kormánypárti média emblematikus figurája, aki nyilvánosan kérdőjelezi meg egy felvidéki magyar újságíró, Vályi István magyarságát – csak mert az kritikát fogalmazott meg a kormány politikájával szemben.
A nemzeti politika eddig is leginkább díszlet volt: emlékművek, zászlók, ünnepi szólamok. A tartalom gyakran hiányzott mögüle, de sokaknak mégis kapaszkodót jelentett. Az a hit, hogy „legalább ők védik a nemzetet” – mára kiüresedett.
Mert hogyan lehet valaki „nemzeti” párt, ha egy magyarellenes román jelölt mellett áll ki? Hogyan lehet „magyar érzelmű”, aki egy határon túli magyart nyilvánosan kezd el „Stefánozni”, kétségbe vonva nevén keresztül az identitását?
A válasz: sehogy.
És talán ez az, amit a legjobban mutat meg a videó.
A Kelemenet anyaga nem szokványos kommentár. A videó szerzője nemcsak szembesíti a nézőt a történtek súlyával, hanem történelmi háttérrel, konkrét példákkal és személyes éllel világít rá arra, hogyan omlik össze a Fidesz által épített nemzeti látszatvilág. Nem baloldali, nem jobboldali – egyszerűen emberi és józan.
Támogasd a videóst azzal, hogy ide kattintva feliratkozol a csatornára. Nem kerül semmibe, de a tartalomkészítőnek sokat jelent
Ez a videó nem csak a pillanat politikájáról szól. Sokkal inkább arról, hogy milyen pontokon szakad el végleg egy politikai erő a saját választói hitétől. És arról, hogy amikor ez megtörténik, már nem segít semmi: sem a kokárda, sem a Trianon-matrica, sem a kettős állampolgárság.
A videó arra a kérdésre válaszol: mi történik akkor, amikor egy kormány már nem tudja, kikhez beszél – csak azt tudja, kikkel akar leszámolni.
És ez a végjáték kezdete.
