„Összegyűlt az ötven aláírás, ami ahhoz kell, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson a két szakszervezet” – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, melyen a PDSZ képviselője is jelen volt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete felkérte a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot, hogy normakontrollt készítsenek ahhoz a törvényhez, amely lehetővé teszi, valamint megkönnyíti, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat ki lehessen rúgni.
Az MSZP pedig eleget téve a szakszervezetek felkérésének, összegyűjtötte az ötven képviselő aláírását, ami ahhoz kell, hogy az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni a normakontrollal.
Kunhalmi Ágnes elmondta, hogy a szakszervezetek azt kérték az MSZP-től, hogy menedzseljék le ezeknek az aláírásoknak az összegyűjtését, hiszen a polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógusok ügyében így lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
„Nagyon nagy igazságtalanság történt. A polgári engedetlenség a demokráciákban egy bevett szokás, Orbán Viktor maga is élt ezzel korábban, sőt ő mutatott leckét és példát arról, hogy hogyan lehet ezt alkalmazni” – érvelt az MSZP társelnöke.
A pedagógusok kirúgásának jogi hátterét azonnal megteremtették, ez is azt mutatja, hogy Magyarország ma már nem demokrácia és nem jogállam, ahol ilyen eszközzel lehetne élni. Egy demokráciában természetes, hogy a szakszervezeteknek és kormánynak van vitája, de normális keretek között, érdemi párbeszéd mellett, szakmai alapon lehetne együttműködni.
De a kormány a szakszervezetekkel való tárgyalást csak arra használja fel, hogy az unió felé azt a látszatot kelthesse, hogy érdemi egyeztetésre hívja a érdekképviseleti szervek képviselőit.
A kormány elvenné a közalkalmazotti státuszt a pedagógusoktól, és egyfajta hivatásrenddé alakítja át ezt a társadalmi csoportot. A státusztörvényről egyáltalán nem mondható el, hogy szakmai szempontok és érdekek megjelennének benne.
Szomorú, hogy a kormány egy nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésre, a pedagógusok bérének a megemelésére is uniós forrásokat szeretne felhasználni. De már az unióban is olyan sanyarúnak látják a magyar pedagógusok helyzetét, hogy adnának pénzt a bérfejlesztésre.
Diktátumként próbálják ráerőltetni a pedagógusokra a státusztörvényt. „Ezt a harcot nem a pedagógusok és nem a szakszervezetek kezdték, hanem Orbán Viktor és a Fidesz” – mondta Kunhalmi Ágnes.
Orbán Viktor számára nem fontos az oktatás, ezt az is bizonyítja, hogy nincs önálló minisztériuma ennek a területnek. Ráadásul az volt Orbán ígérete, hogy a pedagógusok bérét hozzáigazítják a mindenkori minimálbérhez. 90 százalékos lenne a béremelés mostanra, ha a korábbi ígéretét megtartotta volna a kormányfő.
Az MSZP társelnöke mellett a sajtótájékoztatón ott volt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja is.
„Amit mi nem tudunk megtenni, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljunk, alkotmányjogi panasszal, ezt tegyék meg helyettünk. Mert jelen pillanatban olyan a jogi helyzet, hogy nekünk ilyen eszköz a kezünkben nincs. Korábban volt, de most nincs.
Nagyon köszönjük az MSZP-nek azt, hogy ezt az ügyet felkarolta és nemcsak felkarolta, hanem jogi segítséget is nyújtott hozzá, tehát a jogászaikat is bevetették” – mondta Nagy Erzsébet.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke sajnos egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a sajtótájékoztatón, ugyanakkor az 50 aláírás összegyűjtésében való segítségért köszönetét fejezte ki a Pedagógusok Szakszervezete is.
