Megosztom másokkal is:

Április 3-án lesz-e jelentősége annak, hogy minden mérés szerint vezet a Fidesz, de közvéleménykutatások szerint a kormányváltást akarók száma magasabb, mint a kormány maradását akaróké?

A korrupciós faktor számít-e az “összképben” Orbán Viktor és Márki-Zay Péter megítélésén? Győzhet-e Budapest nélkül is a Fidesz? – Mráz Ágoston Sámuelt, Závecz Tibort és Pulai Andrást kértük elemzésre. – írja az ATV.

Magyarországon szabad és tiszta választás lesz, ezért igaz az az állítás, hogy elvileg bármi megtörténhet április 3-án

– nyilatkozta az atv.hu-nak Mráz Ágoston Sámuel a választási esélyekről. A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy az összes intézet közvéleménykutatása Fidesz-vezetést mutat a teljes megkérdezetti körben és az aktív szavazók bázisán is, körükben 2-8 százalék körüli a Fidesz előnye az ellenzéki lista előtt.

A Nézőpont Intézet azt mérte, hogy két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között. A Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti közvélemény-kutatása alapján egy „most vasárnap” tartandó országgyűlési választáson az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, a baloldali összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthatna. A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből szembetűnik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos.

Utóbbi adat Márki-Zay Péter népszerűtlenségével magyarázható. Ennek oka, hogy a kutatás szerint a baloldali szavazótábornak kicsit több mint fele (56 százalék) felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy „Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?”, ami jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltjének nincs felhajtóereje a szavazatmaximáláshoz (a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben).

Mráz: Vereségre készülve nehezebb mozgósítani

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy a baloldal számára azért is okoz nehézséget a mozgósítás, mert szimpatizánsaik közül sokan látják esélyesebbnek a Fideszt a győzelemre. Alig harmaduk bízik a baloldal győzelmében, másik harmaduk viszont úgy véli, megint a Fidesz fog győzni. “A vereségre való lelki felkészülés önbeteljesítő jóslatként hathat. Letargiában, vereségre készülve sokkal nehezebb mozgósítani”

– fogalmazott. Tovább növeli az ellenzéki pártok nehézségét, hogy a miniszterelnök-jelölt egyáltalán nem tudott új szavazókat hozni, sőt a sokakat meglepő stílusával inkább eltántorított korábbi peremszavazókat. Beszédes, hogy a baloldali választóknak csak az 56 százaléka szavazna Márki-Zay Péterre egy közvetlen miniszterelnök-választáson – tette hozzá az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a választás a Fidesz számára a budapesti választókerületek nélkül is megnyerhető. Egyrészt a választókerületeknek csak a 17 százaléka található a fővárosban, másrészt az ott leadott Fidesz-szavazatok sem vesznének el, a választási rendszerben a kompenzációs ágra szállnának fel. Mindez nem jelenti azt, hogy a kormánypárt esélytelen lenne budapesti választókerületekben győzni, de az igaz, hogy minden egyes helyben megválasztott fideszes képviselő „kellemes meglepetés” lenne a kormánypártnak – fogalmazott.

Kérdésünkre, mennyivel kell adott esetben vezetnie a Fidesz országos listájának ahhoz, hogy az egyéni körzetekben az ellenzék ne fordíthasson már – vagy fordított esetben az ellenzéki listának – Mráz Ágoston Sámuel közölte, a mai választói rendszerben a választás napján a listán legalább 3 százalékos előny kell ahhoz, hogy a területi koncentráltságból adódó hátrányokat az ellenzék kiküszöbölje.

 

A 106 választókerületen relatív többséget kell szereznie a jelölteknek, így nemcsak a leadott szavazatok száma fontos egy párt győzelméhez, hanem annak területi megoszlása is. Mivel a baloldal támogatói egy-egy városban és Budapesten koncentrálódnak, ahhoz, hogy a választókerületek többségében is megelőzzék a Fidesz jelöltjeit, vagy meg kell változtatniuk a szavazótábor földrajzi szerkezetét, amire már nincs idejük, vagy a városi fellegvárak megőrzése mellett országosan 3 százalékos előnyre van szükségük. Mivel a kutatások csak az országos támogatottságot jelzik előre, a Fidesz relatív előnye még magasabb – mondta az április 3-ai esélyekről a Nézőpont Intézet vezetője.

Závecz: “Óvatos becslés” szerint 800 ezren még nem tudják, szavaznak-e, és ha igen, kire

 

Amennyiben két lista, a Fidesz-KDNP és az ellenzéki lista (valamint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánké) kerülne a választópolgárok elé, akkor ez a szituáció aktivizálná a korábban pártnélküli választópolgárok egy részét. A kormánypártok listájának támogatottsága februárban 36 százalékos volt. A páros verseny hallatán a pártpreferenciával nem rendelkezők csoportjából 5 százalék – 400 ezer fő – a Fidesz-KDNP mellé sorakozott fel.

A hat együttműködő ellenzéki párt összeadott támogatottsága 34 százalékos volt, amikor viszont közös listaként mérték, ez azt mutatta: 38 százalék voksolna e formációra, 2 százalékot kitevő ellenzéki szavazónak nem tetszett a közös lista, ők lemorzsolódnak, de a bizonytalanoktól érkező 6 százalék (nagyjából félmillió szavazó) ellensúlyozza azt – ezt mutatta a Závecz Research február 14-én publikált felmérése – még az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

 

Egy még február elején végzett felmérésük szerint pedig a válaszadóknak 1-töl 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük a Fidesz és az ellenzéki pártok vezető politikusait, a felmérésben összesen 18 névre kérdeztek rá. Kiderült: a teljes népesség körében és a pártnélküliek közt is jócskán népszerűbb Orbán Viktor, mint ellenzéki kihívója, Márki-Zay Péter, aki a fővárosban sem előzte meg a miniszterelnököt. Sőt, vidéken Karácsony Gergely és Fekete-Győr András is népszerűbbnek mutatkozott nála. Márki-Zaynak ugyanakkor fő erénye, hogy Európa-párti – derült ki a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research közvélemény-kutatásból, ellenben a hazafiság, illetve a nemzetközi elismertség Orbán Viktorra inkább igaz a megkérdezettek szerint. Arra viszont, hogy Orbán Viktor vagy Márki-Zay Péter korruptabb-e, Orbán Viktor 3-as osztályzatot kapott, míg Márki-Zay Péter 2,1-et.

A biztos szavazó pártválasztók között február közepén a Závecz Fidesz-előnyt mért, a kormánypártok támogatottsága 49, az az Egységben Magyarországért 46 százalékos volt. Ebben az aktív körben a Mi Hazánknak 3, az MKKP-nak 2 százalékot mértek.

 

Most a kérdésünkre, hogy feszül-e ellentmondás aközött, hogy korábban 3 százalékpontos Fidesz-előnyt mértek, de Orbán Viktort korruptabbnak tartják a megkérdezettek, illetve többen vannak, akik a soron következő választáson kormányváltást szeretnének, Závecz Tibor a felmérésük kapcsán azt mondta: politikai karakterű, a politika természetéről szól a “korrupciós jelleg” megítélése.

 

Azonban elmondható, hogy a korrupciós mutató csak “relatíve nagy”, és nem abszolút értelemben, hiszen a megkérdezettek, amikor válaszolnak, nyilván annak jegyében teszik ezt, hogy általában úgy vélekednek, “a politikusok mind ilyenek”, mind korruptak, “egyik sem jobb a másiknál”

– mondta Závecz Tibor. Másrészt, ha például Orbán Viktort valaki nem kedveli, akkor az összes negatív tulajdonsággal felruházza – tette hozzá. Ez a magyarázat arra, hogy bár a Fidesz-KDNP lista vezet, mégis korruptabbnak látják Orbán Viktort a megkérdezettek Márki-Zay Péternél, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjénél.

 

Závecz Tibor kérdésünkre azt is elmondta, Budapest nélkül is tud győzni a Fidesz április 3-án, de ezt úgy kell érteni, hogy a 18 egyéni választókörzet nélkül – hogy akár egyetlen mandátumot is szereznének fideszes jelöltek. Viszont a budapesti Fidesz-KDNP listára leadott nagysrányú szavazatok, szoros listás eredmény nélkül, “ez már nem érvényes” – jelentette ki. A listás voksokat a Fidesznek Budapesten hoznia kell, enélkül országosan nem tud győzni, nem tudja megnyerni a választásokat – mondta Závecz Tibor. Példaként említett több megyei jogú várost, Szolnokot, Veszprémet, Tatabányát, Pécset, Miskolcot, Salgótarjánt is, ahol szerinte jelenleg megjósolhatatlan, hogy az ellenzék vagy a Fidesz felé billen-e a választás. Ő úgy látja, hogy Budapesten a Fidesz nem kapitulált, nincs szó a kormányoldal részéről Budapest “totális feladásáról”.

 

A másik látszólagos ellentmondás kapcsán Závecz Tibor hangsúlyozta, hogy minden általa látott közvélemény-kutatás, mérés azt mutatta az elmúlt időszakban, hogy a kormányváltók aránya meghaladja azoknak az arányát, akik a jelenlegi kormányt látnák szívesebben a választások után is. Azonban a kormányváltók csoportjában nem mindenki szavazna az Egységben Magyarországért ellenzéki listára, ennél szélesebb azoknak a köre, akik kormányváltást szeretnének.

 

Závecz Tibor példaként említette a Kétfarkú Kutyákat, a híveik többsége kormányváltást akar. A Mi Hazánk esetében pedig ideológiai, elvi alapon a választóik közelebb állnak a Fideszhez, jobboldaliak és konzervatívak, esetükben 1 százalék körüli azok aránya, akik kormányváltást akarnak, azaz az egyharmaduk, hiszen a választókorú teljes népesség körében 3 százalékos a párt támogatottsága.

 

Závecz Tibor a kérdésünkben exponált ellentmondások feloldására azt is elmondta, a kormányváltók többségének nincs pártpreferenciája, és ez a csoport is többfelé oszlik. Óvatos becslés szerint 800 ezer olyan ember van, aki az április 3-i választói magatartása valamelyik részében bizonytalan: még nem döntötte el, hogy a soron következő választáson elmegy-e szavazni, illetve, ha részt vesz, akkor még nem tudja, hogy melyik pártra szavaz. Összességében közülük is többen vannak, akik kormányváltást akarnak, az ő számuk 500-550 ezerre tehető, míg körülbelül 100-150 ezren gondolják úgy, hogy a Fidesznek kellene a választások után is kormányoznia.

Závecz Tibor szoros küzdelemre számít április 3-án.

Mint mondta, teljesen új helyzetet eredményez, hogy egy-egy ellenzéki jelölt áll a kormánypárti jelöltekkel szemben a 105 egyéni körzetben. Ugyanakkor a választókerületekben az önálló lokális helyzetek lehetnek döntőek, például hogy az adott körzetben van-e “külön sztori”, másrészt a koronavírus-járvány kezelés megítélése, vagy a szomszédban zajló háború hatása. Ezen kívül azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor a 106 2018-as egyéni fideszes képviselőjelöltjei közül 20-at lecserélt. Kérdés, hogy az új egyéni fideszes jelöltek ”a lecserélt emberek” pozícióit el tudják-e foglalni – például a helyben ismert, jól beágyazódott Simonka György, vagy Völner Pál után – és a cserék kevesebb mandátumot eredményeznek-e majd a Fidesz-KDNP számára április 3-án?

Forrás: ATV


Megosztom másokkal is:

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --
 

Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban

-- hirdetés --