Győzött az MSZP elnöke: lehet fideszes gázlopásnak nevezni a MET ügyleteit
A MET azért jelentette fel Tóth Bertalant, mert a Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú cégről négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett. 2015-ben kezdődött az a pereskedés, aminek utolsó, jogilag immár támadhatatlan ítéletét a múlt héten postázta a Kúria a MET nevű Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú energiakereskedőnek, és Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének.
A szocialista politikus négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett a cégről – írja a 444.hu.
A Kúria döntése szerint helyes és szabályos volt a MET panaszát elutasító első- és másodfokú ítélet is.
A Kúria szerint a MET érvelésével szemben a téma közügy: „A külföldről történő gázbeszerzés, az árak nagysága, az elért haszon és a haszon élvezőinek személye (annak megismerhetősége) az állami szerepvállalásra is figyelemmel egyértelműen közérdeklődésre számot tartó kérdés, vagyis közügynek minősül.”
Az indoklásban az olvasható, hogy önmagában ugyan a felperes nem minősül közéleti szereplőnek, de a közügy vitatása kapcsán a tűrési kötelezettsége gyakorlatilag a közéleti szereplőjével azonos.
„A Kúria szerint a jelen esetben a gázellátás gyakorlata közérdeklődésre számot tartó ügynek minősül, ezért a véleménynyilvánítás korlátjának gyakorlatilag csak a gyalázkodás tilalma minősül. Nem lehet a Kúria feladata az, hogy politikusi véleményeket értékeljen, vagy arról foglaljon állást, hogy a felperes konkrét gazdasági szerepvállalása mennyiben volt közgazdaságilag indokolt, vagy sem” – tehát Tóthot megilleti a véleményszabadság.
A Kúria szerint a lopás szó használata is belefért, mert „a »lopás« kifejezés a Kúria szerint is erőteljes minősítése egy gazdasági folyamatnak abban a körben, hogy a keletkezett haszon nem az állami vagyont vagy a fogyasztókat, hanem egy magáncéget illetett meg. Ez a körülmény a véleménynyilvánítás szintjén akár ilyen erőteljesen is kritizálható.”
