Sosem látott mélységekben van a jobboldal.
Emlékeztek még azokra az időkre amikor a politikában még érvek és ellenérvek csaptak össze. Nos a Fidesz ezt a paradigmát írta felül kormányzása alatt. Már rég nem az a fontos, hogy érveljenek, vagy hogy egyáltalán valóságos dolgokról beszéljenek, sőt.
Úgy áll a helyzet, hogy a valóságos témák még igen csak károsak is, ugyanis azok után utána lehet járni. Sokkal egyszerűbb behozni egy Soros-tervet vagy bármilyen légből kapott mesét és annak a keretrendszerén belül érvelni.
Nem tett mást Gajdics Ottó a Magyar Idők főszerkesztője az EchoTV-ben, akkor, amikor magából kikelve azt üvöltötte, hogy mekkora rasszizmus azt állítani, hogy Fidesz tag nem lehet jó gazdája az állami számvevő-széknek.
Ez rasszizmus! Ilyet mondani, hogy valaki azért, mert a Fidesznek tagja volt, már nem lehet tisztességes elnöke az Állami Számvevőszéknek, ez felháborító!
Ismeretes ennek a mondatnak az előtörténete, most nem is írnánk le, hiszen a csapból is ez folyik, inkább csak értelmeznénk Gajdics mondatait.
Egész egyszerűen ez az ember vagy nincsen tisztában azzal, mit jelent a rasszizmus, bár ez esetben kötve hisszük, hogy bármely lapnál akár csak tudósító lehetne, vagy ami valószínűbb idomult az új idők újfajta érveléséhez.
Ugyanis egy ilyen vita nem folytatható, ilyen blőd mondatok után a normális keretek között. A vita innentől kezdve nem arról szól, hogy vajon etikus-e az, hogy a Fidesz volt képviselő jelöltje vezeti a többek között a pártok gazdálkodását is vizsgáló számvevő széket, hanem arról, hogy mekkora ökörség is ez a mondat.
Amikor a jobboldallal kapcsolatban azt mondjuk, hogy ilyen nincs, tudjuk, emlékezzünk, a következő húzás még borzasztóbb lesz!