Korózs Lajos: Az elmúlt évtized legdrágább húsvétja lesz az idei

A sonka ára 40 százalékkal, a tojásé 80 százalékkal, a kenyéré több, mint 70 százalékkal, a vajé 75 százalékkal emelkedett a tavalyi húsvéthoz képest.

A kormány rablópolitikát folytat, szándékosan magasan tartják az inflációt, a magasabb áfabevétel miatt – erről beszélt Korózs Lajos, az MSZP alelnöke keddi online sajtótájékoztatóján.

A Magyar Szocialista Párt az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékra csökkentését, a különadó eltörlését, valamint a kisboltosok kompenzációját sürgeti. Ameddig ezt nem teszi meg a kormány, addig hagyja fent az ársapkákat, és bővítse a hatósági áras termékek listáját.

Az elmúlt egy évtized legdrágább húsvétja lesz az idei, különösen a legalacsonyabb keresettel rendelkező családok és a kisnyugdíjasok számára.

„Az ő kalandtúrájuk nem a Pagonyba vezet, hanem a különböző akciós termékekre próbálják vadászni” – kezdte sajtótájékoztatóját Korózs Lajos, aki szerint még nehezebb helyzetben vannak a falvakban élők, ahol egy bolt van összesen.

Ezekben a kisboltokban 20-25 százalékkal drágább minden, mint a városokban.

A tavalyi árakkal összehasonlítva a sonka ára 40 százalékkal, a tojásé 80 százalékkal, a kenyéré több, mint 70 százalékkal emelkedett. Drága lesz így a franciasaláta vagy a majonézes krumplisaláta a húsvéti menüben.

Az MSZP alelnöke szerint a kormány a legnagyobb infláció-spekuláns az országban, hiszen Orbánék abban érdekeltek, hogy magas legyen az infláció, és minél tovább tartson ki a drágulás. Ebből „a kormány hónapról-hónapra olyan áfatöbbletre tesz szert, amelyről álmodni sem mertek”.

Korózs Lajos emlékeztet, hogy Európa legmagasabb áfáját fizetik a magyarok, 27 százalékot, amihez hozzájött a 4,1 százalékos különadó, aminek szintén van áfája, melyet szintén bezsebel a kormány.

„A kormány rablópolitikát folytat, abban érdekelt, hogy agyon adóztassa a magyar embereket, mert így tud nagy bevételekre szert tenni, miközben azt hangsúlyozza, hogy ők az adócsökkentés kormánya.”

Szlovákiában, Szerbiában az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalék, Lengyelországban és Horvátországban 5 százalék. Amióta magas az infláció, bár közel nem akkora, mint hazánkban, a lengyelek 0 százalékra csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy tartsák fenn az ársapkákat április 30. után, sőt bővítsék a hatósági áras termékeket mindaddig, amíg ilyen magas az infláció.

Ezen felül az MSZP nulla százalékra csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját, eltörölné a különadót, hatóságilag ellenőrizné az ársapkákat, valamint kompenzálná a kisboltokat a hatósági árak miatt.

Kunhalmi: “Politikailag és erkölcsileg ez a rendszer megbukott”

“Biztonságot mindenkinek!” címmel tartott a Magyar Szocialista Párt Jászberényben nagyrendezvényt.

A helyszínválasztás szimbolikus, hiszen a DK nélkül összefogó ellenzék kétharmados győzelmet aratott a településen a közelmúltban megrendezett időközi választáson.

“Nem elég a reményt hirdetni, a reményért tenni kell!” – mondta Kunhalmi Ágnes.

Jászberény megmutatta a receptet, kell a meleg szív és a győzelembe vetett hit, mert a Fidesz nem tétlenkedik, az a célja, hogy megbuktassa a demokratikus városvezetőket a jövő évi választásokon.

Ezt kell megakadályoznunk! “Legyen 2024-ben mindenütt jászberényi győzelem!”

Orbán szerint az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede az övék, pedig az infláció mértéke és a megélhetési válság is nálunk a legsúlyosabb. “Ezt tudja a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Ez kevés!” – mondta Kunhalmi Ágnes. Hozzátette: “politikailag és erkölcsileg ez a rendszer megbukott”.

“Garantált megélhetési minimumot kell biztosítani mindenkinek!” – mondta beszédében Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke.

Gondoskodásra, azaz baloldali politikára van szükség! Olyan országért küzdünk, “ahol nem a rokoni kapcsolatok döntik el, kiből mi lesz”, ahol a tehetség támogatásra talál.

“Valódi biztonságra van szükség az élet minden területén.

A születés pillanatától egészen addig, amíg a Jóisten magához nem szólít minket” – mondta az MSZP társelnöke.

Az eseményen felszólalt még Balogh Béla, Jászberény, valamint Györfi Mihály, Szolnok alpolgármestere is.

Korózs Lajos: a kormány nagyon is jól jár a magas inflációval

A vágtató infláció minden magyart sújt, ám a kisnyugdíjasokat és az alacsony keresetből élőket a legerőteljesebben.

Számukra valós segítséget jelentene az ársapkák fenntartása, sőt, kiterjesztése további termékekre. Korózs Lajos, az MSZP alelnöke, a nyugdíjasok helyzetéről és az élelmiszerár drágulásról is beszélt a hétfő esti Egyenes Beszédben.

Jelenleg nincs értelme a nyugdíjkorhatár emeléséről beszélni, jelenleg örülhetünk annak, hogy vége van annak a fajta emelésnek, melyet 2012 óta alkalmaz a kormány.

Ezalatt a 11 év alatt évente 193 nappal tolta ki a nyugdíjba vonulás idejét a kormányzat, örömteli, hogy ez befejeződött – mondta el Korózs Lajos.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy így merevvé vált a nyugdíjrendszer, nem lehet rugalmasabban nyugdíjba vonulni, ahogy lehetett korábban. A szocialista alelnök hozzátette, még 10-15 évig továbbra sem lesz szükség a nyugdíjkorhatár emelésére.

Az ársapkák megtartására, sőt, kiterjesztésére azonban szükség van – tette hozzá a politikus. Több európai ország alkalmazza a hatósági árakat, Görögországban például 52 terméken van hatóságilag meghatározott ár.

A múlt havi élelmiszerinfláció 43,3 százalékos volt, ezért a kormány terve, miszerint április végén kivezetik az ársapkákat nem jó, hiszen jelenleg ez biztosítja sokak számára a mindennapi megélhetést.

A nagyon alacsony jövedelműeket, valamint a nyugdíjasokat pedig még erősebben érinti a drágulás, hiszen nekik kevés pénzből kell kigazdálkodni a szokásos kiadásaikat, miközben az árak egyre emelkednek.

Korózs Lajos elmondta, nemhogy kivezetni nem kéne az ársapkákat, hanem további termékekre kiterjeszteni azt, hiszen akik számára a mindennapi főzéshez szükséges ételek megvétele is gondot okoz, azoknak csak a biztos, alacsony árak nyújtanak segítséget.

A szociális ellátórendszer ma már nem rendelkezik semmilyen olyan struktúrával, mely segíteni tudna a rászorulóknak.

Pont az Orbán-kormány számolta fel a lakhatási támogatási segítségeket, szüntette meg a méltányossági közgyógyellátásokat, vetett véget a rendszeres szociális segélynek is, ennek eredményeképp most nem tudnak célzott segítséghez jutni a rászorulók.

„A szegény ember eledele borzasztóan megdrágult az elmúlt 2-3 hónapban” – folytatta a politikus, hozzátette, a rizsre, a száraztésztára és a szárazhüvelyesekre is ki lehetne terjeszteni az árstopot, hiszen ezeket is rengeteg ember fogyasztja nap mint nap.

Azon ételek is 50-60 százalékkal drágultak, melyekből korábban olcsón lehetett főzni, olyan kormányzati intézkedéseknek pedig nyoma sincs, melyek csökkentenék a megemelkedett árakat. A kormány ráadásul kifejezetten jól jár az inflációval, hiszen így olyan ÁFA-bevétel többletre tesz szert, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Önnek sikerül megértenie egy mondatot? – Nevetséges indokkal söpörték le Pollreisz Balázs népszavazási kezdeményezését

Hiába tették fel szándékosan egyszerűen a népszavazási kérdést, a választási iroda szerint így sem elég egyértelmű. Önnek sikerült megértenie a kérdést?

„Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”

Hangzott a szocialista Pollreisz Balázs kérdése, melyet a Helyi Választási Bizottság elutasított Péntek reggel kilenc órakor.

Az érvelés pedig parádés: A bizottság elnöke, Dr. Gál Miklós ismertette, hogy csak a közgyűlés hatáskörében lévő ügyekben lehet helyi népszavazást kezdeményezni, és a kérdésnek mind a választópolgárok, mind a közgyűlés számára egyértelműnek kell lennie.

A bizottság viszont nem tartja egyértelműnek a „létesít” szót, emellett hely- és időbeli meghatározás is hiányzik szerintük a kérdésből, a „Győrben” szerintük pongyola megfogalmazás, időbeli korlát pedig nincs benne.

Emellett szerintük nem várható el a választópolgároktól, hogy ismerjék egy akkumulátorgyár hatásait, amelynek vizsgálata nem is az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

A közgyűlés ezek miatt összességében egy sikeres népszavazás esetén sem tudná eldönteni, hogy milyen döntést kellene meghoznia.

Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő a bizottságnak elmondta: ezt a kérdést direkt azért fogalmazták ilyen egyszerűre, mert máshol az akkumulátorgyáras népszavazásokat azért dobták vissza a Helyi Választási Bizottságok, mert nem voltak egyértelműek a kérdések.

Pollreisz szerint ez a kérdés egy általános iskolás gyermek számára is egyértelmű kérdés.
A második kérdés így hangzott:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajadtasi eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljábol?”

Ezzel kapcsolatban a most valamiért az indoklás előtt szót kapó Pollreisz elmondta: nehezen mondhatja erre a bizottság, hogy nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik, és nem egyértelmű. Ez lehetőséget ad a gazdáknak, hogy annak adják el a földet, akinek akarják.

A bizottság elnöke ezután ismertette álláspontját, miszerint ez a kérdés valóban kevésbé problémás, mint az előző, viszont itt pedig az a gond, hogy kormányrendelet határozott, és az ügy kiemelt, tehát magasabb rendű jogszabály van játékban, így tehát erről sem határozhat valójában a közgyűlés, mivel a beruházásért összességében a főispánon keresztül a kormány felel.

Ezután Pollreisz emlékeztetett, hogy az önkormányzatnak a jegyző korábbi közlése szerint nem muszáj kisajátítással megszereznie ezeket a földeket, tehát értelmezése szerint a közgyűlés dönthet úgy, hogy nem él a kisajátítással.

Mint ismeretes, Győr 10 milliárd forint kölcsönt kapott az Ipari Park bővítésére, amit Győrszentiván mellett akarnak megvalósítani, és a megalapozott gyanú szerint a Volkswagen akkumulátorgyárának szánták a területet.

Ami biztos, hogy ennek a területnek Gipz, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére lehetőséget adó besorolást akarnak adni, ezen felül semmit sem kommunikáltak a helyiekkel az egész projektről.

A győrszentivániak augusztus eleje óta tiltakoznak, 5585 aláírást gyűjtöttek össze a projekt ellen, több száz fős tüntetést és ezer fő részvételével lakossági fórumot szerveztek, illetve az önkormányzattól független légszennyezettségi mérésre több mint 16 millió forintot gyűjtöttek össze.

Forrás: https://ugytudjuk.hu/

Ritka pillanat: A kormány végre hallgatott az MSZP-re

A Magyar Szocialista Párt korábban kezdeményezte, hogy a népszámláláshoz használt több tízezer tablet az ország legszegényebb településeinek iskoláiba kerüljön, úgy, hogy a kormány egyúttal gondoskodik az internet-hozzáférésről is.

Ez az intézkedés egyszerre hozna javulást az oktatás színvonalában, illetve a takarékoskodást is elősegíti, mivel a táblagépek tárolása 240 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.

A Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket a 2022-es népszámlálásra, hiszen a népszámlálások történetében először, kizárólag digitálisan rögzítették az adatokat a számlálóbiztosok.

A költségeket növelte, hogy további 240 millió forintba került a táblagépek tárolása. Az MSZP javaslata arról szólt, hogy az ország legszegényebb településeinek iskoláiba kerüljenek ezek a tabletek, ugyanakkor mindezek úgy tudnak hatékonyan felhasználásra kerülni, ha a kormány egyúttal gondoskodik az internet-hozzáférésről is.

A kormány végre megfogadta az MSZP javaslatát, így az a 22 ezer tablet, amelyet a kérdezőbiztosok használtak a 2022. évi népszámlálás alkalmával a közoktatásba kerül.

Az MSZP üdvözöl minden olyan intézkedést, amely a közoktatás színvonalának emelését szolgálja, így továbbra is követeljük, hogy a kormány emelje a pedagógusok bérét, tegyen eleget a tiltakozó pedagógusok követeléseinek, vegye vissza az állásukból tiltakozásuk miatt elbocsátott oktatókat és lépjen vissza a retorzió alkalmazásától!

A Magyar Szocialista Párt szerint a közoktatás magas színvonalát nagyban meghatározza a benne dolgozók és tanulók körülményeinek javítása, jóléte, megbecsültsége, és messze nem utolsósorban maga az oktatás szabadsága.

Az MSZP rájött: Orbánék elkövettek egy végzetes hibát a Vodafone megvásárlásakor

Az állami Vodafone-felvásárlás körülményeinek tisztázására indított, hétfőn kezdődött adatigénylési perben meglepetésre kiderült, hogy az adásvételi dokumentum magyarul nem, csak angolul létezik, ami ütközik a nemzeti vagyonról szóló törvény szigorú szabályaival

– mondta el Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a hétfő esti Egyenes Beszédben. Ez akár semmissé is teheti a Vodafone kisebbségi részének állami megvásárlásáról szóló szerződést.

Tóth Bertalan azért indított adatigénylési pert, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni, milyen megfontolás alapján, hogyan költöttek 324 milliárd forintot adófizetői pénzekből a Vodafone magyarországi cégének 49 százalékos tulajdonrészére, miközben annak 51 százalékát a „közpénzből hizlalt NER-cég”, a 4iG vásárolta meg.

Mint mondta, tudni akarta, milyen átvilágítási anyagok készültek a szerződést megelőzően, miért fizettek közpénzből 324 milliárd forintot egy olyan cég 49 százalékos tulajdonrészéért, ami 2020-ban és 2021-ben is veszteséges volt.

Hétfőn fény derült arra is, hogy az adásvételi szerződésnek nincs magyar nyelvű változata, ami több kérdést is felvet, hiszen a vásárlással nemzeti vagyon jött létre, mivel a felvásárlás az adófizetők pénzéből történt.

A nemzeti vagyonról szóló törvény pedig kötelezően előírja a magyar nyelv használatát, az ügylet pedig már több hónapja lezajlott.

Az ezekkel ellentétes módon készült szerződés akár semmis is lehet, ezért a szocialista frakcióvezető már hétfőn megkérdezte a legfőbb ügyészt, kíván-e semmisségi eljárást indítani a Vodafone-szerződéssel kapcsolatban.

Tóth Bertalan hozzátette, a 324 milliárd forintos vételár éppen elég lett volna a teljes pedagógus-béremelésre. Korábban azt is elmondta, a kormány költhette volna ezt a pénzt 10 százalékos nyugdíjemelésre, vagy a 2008 óta nem emelt családi pótlék megduplázására, a GYED megháromszorozására, a rászorulóknak nyújtott gyógyszertámogatások megduplázására, vagy nyújthattak volna belőle 100 ezer családnak, családonként 3,5 millió forintos vissza nem térítendő energetikai korszerűsítési támogatást.

Ezek közül bármelyiket véghez vihette volna a kormány, mégis a soha nem látott mértékű felvásárlás mellett döntöttek.

A szerződés továbbá az alapinfrastruktúra megvásárlását sem tartalmazta, „tehát magának a piacnak a megvásárlásáról volt szó” – foglalta össze a politikus.

A kormányzat célja, hogy még nagyobb szeletet kihasíthasson a kommunikációból az adófizetők pénzéből propagandája terjesztésére.

Arra az ellenvetésre, hogy a norvég, svéd vagy német állam is vásárolt részesedést helyi telekommunikációs cégekből, a szocialista frakcióvezető elmondta, az említett államok a világelsők között vannak az egy főre jutó GDP tekintetében, továbbá többségi és nem kisebbségi részesedéseket vásároltak a szóban forgó cégekben. Magyarországon viszont a kormány úgy költött el 324 milliárd forintot, hogy „amúgy egy magántársaság rendelkezik a cég fölött”.

Az említett államokban továbbá a nyilvánosság helyzete is más: Magyarországgal ellentétben, ott az állam működése is nyilvános, valamint a szerződések is hozzáférhetők és nyilvánosak.

A műsorban szó volt a kormány békepárti határozati javaslatáról is, amelyhez az MSZP módosító indítványt nyújtott be. Ebben a szocialista párt megtartotta a békedokumentum elfogadható részeit, ugyanakkor konszenzust ajánlva a magyar belpolitikában, csatolta hozzá az ENSZ február 24-én elfogadott békepárti nyilatkozatát, amelyet az ENSZ-tagállamok háromnegyedével együtt Magyarország is megszavazott, sőt, előterjesztője volt.

A Fidesz békepártinak titulált nyilatkozatában az ukrajnai háború ügyében az elfogadható elemek mellett szerepelnek elfogadhatatlanok is. Például az, hogy a hazai inflációért csak és kizárólag az ukrajnai háború a felelős, holott számos szakértő, még a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is a kormány hibás lépései vezettek a brutális magyar inflációhoz. Továbbá az, hogy a határozat-tervezet szerint a nemzeti konzultáció eredménye határozza meg a magyar társadalom többségének a véleményét, miközben azt a magyar lakosság csupán egy kis része küldte vissza.

A Parlament külügyi bizottságának ülésén a kormánypártok azonban a javaslathoz benyújtott összes ellenzéki módosító indítványt leszavazták, így az ENSZ-nyilatkozatot is, zárta gondolatait az MSZP parlamenti frakciójának vezetője.

Példamutató döntést hozott az II. kerületi MSZP-s polgármester

Őrsi Gergely fiatal kora ellenére az MSZP sikerpolgármestere. Olyan innovatív öteleti vannak a kerületében élők érdekében, amelyre garantáltan mindenki felkapja a fejét. Őrsi tagadhatatlanul a főváros egyik legjobb polgármestere, aki most ismét példát mutatott a többi kerületben.

Budapest II. kerületének polgármestere arról ír Facebook posztjában, hogy a március 8-ai nőnap alkalmából több közterületet nőkről neveznek el.

Utcáink és közterületeink elnevezése sok esetben hordozhat fontos ismeretet.

Helytörténetünk, kultúrtörténetünk vagy éppen tudománytörténetünk olyan szereplőinek állíthatnak emléket, akik példaként állnak előttünk, és akikre joggal vagyunk büszkék

– írja Őrsi, aki hozzáteszi, két évvel ezelőtt már volt egy ilyen akciójuk, akkor az volt a céljuk, hogy javítsanak azon a budapesti arányon, mely szerint a valós személyek neveit viselő utcanevek nagyjából 89 százalékát férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el. Két évvel ezelőtt a II. kerület Szabó Magda sétánnyal, a Psota Irén utcával, a Komlós Juci közzel és a Solt Ottilia térrel gazdagodott.

Továbbra is célunk, hogy ezen az arányon változtassunk, és a kerületben további – eddig névtelen – közterületeket nevezzünk el olyan nőkről, akikre büszkék vagyunk.

A II. kerület honlapján ismertette azokat a közterületeket, amelyekre névjavaslatokat várnak.

A kijelölt területek praktikuma, hogy egyiken sincs bejegyzett házszám vagy lakóház, így senkinek sem kell okmányt cserélnie.

Komjáthi Imre: “Népszavazás nélkül hozzá se lehessen kezdeni az akkumulátorgyár építéséhez”

Az ATV Start műsorában több témát is érintettünk ma reggel, s számunkra a legfontosabb a magyar emberek biztonsága – írja közösségi oldalán Komjáthi Imre az MSZP társelnöke.

Az a határozott szándékom, hogy az MSZP minden erejével a dolgozót védje, annak megélhetését és biztonságát szolgálja.

Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a munkavállalót nem lehet kisemmizni és kizsigerelni, a vállalkozó pedig évekre tud tervezni.

Erős szakszervezetekre van szükség, mert ha van erős szakszervezet, akkor van bérharc és több jut a dolgozóknak!

A stratégiai partnerek közül többen is komoly állami támogatást, százmilliárdokat kapta, majd tömeges létszámleépítést jelentettek be.

Ez elfogadhatatlan!

Előbb odaadjuk az adófizetők pénzét a nemzetközi vállalatoknak, majd ezek kirugdalják az adófizetőket? Garanciákat akarunk a magyar munkavállalók védelme érdekében.
Kudarcot vallott az Orbáni családpolitika is, hiszen 333. 000 fővel csökkent az ország népessége.

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban is szakmailag megalapozott határozati javaslatot nyújtottunk be az Országgyűléshez.

Tisztességes tájékoztatásra, szigorú szabályok betartására és a helyiek megkérdezésére lenne szükség. Ráadásul nincs is annyi helyi, sőt magyar munkaerő sem, ami ezt az indokolatlanul sok környezetre veszélyes gyárépítést indokolná.

Az emberek joggal bizalmatlanok. Mi azt mondjuk, hogy tisztességes tájékoztatás és népszavazás nélkül hozzá se lehessen kezdeni ilyen beruházáshoz.

A zsíros magyar földön pedig búza teremjen és mezőgazdasági termelés legyen és ne akkumulátorgyár!

Mi biztonságot, biztos megélhetést akarunk minden magyar embernek: fiataloknak, dolgozóknak, nyugdíjasoknak!

Kunhalmi: “Nem fogjuk hagyni, hogy zsarolják az MSZP politikusait”

Ma tartotta politikai évadnyitó rendezvényét az MSZP – erről bővebben itt olvashat – ahol nagy hatású beszédet tartott Kunhalmi Ágnes az MSZP társelnöke.

Nem akkor nehéz baloldalinak, szociáldemokratának lenni, amikor minden rendben megy egy országban, amikor mindenkinek jár a jó iskola, jó egészségügy, és lakhatás, hanem akkor nehéz, amikor semmi sincs rendben – mondta Kunhalmi Ágnes társelnök.

A politikus felsorolta, hogy az orbáni retorikához képest a magyarok a harmadik helyen állnak a legrosszabbul fizetett munkavállalók között az EU-ban, az infláció mértéke jelenleg Magyarországon a legmagasabb az EU-ban, ebből következően a megélhetési válság is a legsúlyosabb és az Eurostat adatai szerint a fejlettségi rangsorban Magyarország nem előrébb, hanem hátrébb került 2010-hez képest.

„Ez nem sikere, hanem elvesztegetett évtizede hazánknak” – foglalta össze, hozzátéve: nem eleve elrendeltetett, hogy ez mindig így maradjon – van másik út, van másik Magyarország.

Azért fontos, hogy az MSZP tovább erősödjön, mert fordulatra van szükség Magyarországon, egy demokratikus és egy jóléti fordulatra és erre a párt készen áll – mondta.

Ahhoz, hogy a fordulat végre sikerüljön, és ne torkolljon újra, meg újra választási kudarcba, ahhoz az ellenzéki oldalon le kell számolni tévhitekkel, illúziókkal, le kell vonni a 2022-es választások tanulságait.

„A Fideszt csak a baloldalról lehet legyőzni” – mondta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: ha egyes ellenzéki pártok úgy látják, nincs itt az ideje a tárgyalásoknak, a pártbeszédnek az önkormányzati választásokról, akkor mégis minek van itt az ideje?

Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az önkormányzati választások sikeréért mihamarabb tárgyalások kezdődjenek.

Kitért arra is, hogy nem szabad démonizálni az előválasztás intézményét. Mint fogalmazott az “az előválasztást nem utálni kell, hanem meg kell nyerni”

Határozottan kijelentette, nem fogja hagyni az MSZP, hogy a helyben sikeres és népszerű várospolitikusait zsarolással vagy füstös szobákban kötött egyességekkel lehetetlenítsék el más ellenzéki pártok.

“Akkor inkább válallják az előválasztást és derüljön ki, kit támogatnak a választók”

Emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz összevonta az EP- és önkormányzati választást és gőzerővel készül arra, hogy a 2019-ben elnyert önkormányzati helyekről eltakarítsa, megbuktassa a demokratákat, így az együttműködés és a megegyezés elkerülhetetlen az önkormányzati választásokon. A társelnök is a jászeberényi időközi választást hozta példának.

Ott ugyanis az egyezségből kimaradt pártok szavazói is felismerték, hogy nem a pártérdeket kell nézni és úgy szavaztak.

Szólt arról is, hogy a 2024-es európai parlamenti választás is nagy fontosságú, mert Magyarország számára az unión kívül nincs élet. Az elmúlt 100 év legjobb döntése volt az, hogy csatlakozott az ország az unióhoz.

Az EU nem ellenség, az EU mi is vagyunk, magyarok. De egyben le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a belpolitikai problémáinkat az unió megoldja – figyelmeztetett. „Magyarország problémáit a magyaroknak kell megoldani.

Az MSZP készen áll erre” – fejezte be beszédét Kunhalmi Ágnes.

Drámai adatok láttak nyílvánosságot – nagyobb bajban vannak a nyugdíjasok mint eddig sejteni lehetett

Forrás: Népszava

A magas infláció miatt a nyugdíjak elértéktelenedtek, a nyugdíjasok egy része megélhetési válságba sodródott, közel 500 ezer idős ember él 100 ezer forint alatti nyugdíjból – erről beszélt Korózs Lajos az ATV Start című műsorában kedden.

Az MSZP évindító beszélgetést folytatott a hazai nyugdíjasszervezetekkel, mert minden területen fontos a párbeszéd. Az egyeztetésen kiderült, hogy azok a juttatások segítik a nyugdíjasokat még ma is, amiket az MSZP-kormányok vezettek be. Ilyen volt a 13. havi nyugdíj, vagy a 65 év felettieknek járó utazási kedvezmény.

Ma Magyarországon a nyugdíjasok kétharmada az átlagnyugdíjat sem kapja meg, a szegénységben élő nyugdíjasok száma pedig az elmúlt 8-10 év alatt megháromszorozódott – hívta fel rá a figyelmet Korózs Lajos, az MSZP alelnöke.

Korózs arra is rámutatott: a nyugdíjasinfláció hónapok óta több mint két százalékkal magasabb, mint a lakosság egészét sújtó áremelkedés, az pedig „jó néhány hónapig nem fog csökkenni, (…) hiába rendelte meg novemberben a miniszterelnök. (…) Én nem látok olyan kormányzat intézkedést, amely ebbe az irányba hatna”.

Az Orbán-kormány úgynevezett inflációkövető nyugdíjemelési technikája „automatikusan beépíti” a rendszerbe azt, hogy a bérek leszakadnak a nyugdíjaktól, „márpedig az árak jellemzően a bérekhez igazodnak, és nem annyira a társadalmi jövedelemhez” – emelte ki, számszerűsítve: míg 2010-ben az átlagnyugdíj a nettó átlagbér 70%-át tette ki, addig mostanra ez a hányad már csak 49,9%.

A kormánynak „kutya kötelessége lett volna” olyan nyugdíjkorrekciós programot készíteni, ami alulról kedvezőbb helyzetbe hozza a nyugdíjasok közel kétharmadát. „Ezt elmulasztotta a kormány” – mondta a szocialista politikus.

Orbánék statikus politikája „azt mondja, hogy amikor megállapították a nyugdíjadat, te ezt fogod nyögni életed végéig” – magyarázta, úgy folytatva: „még tízezrével élnek azok az emberek, akik a háború után újjáépítették ezt az országot; és most éheznek, fáznak és nyomorognak”.

Az MSZP szociálpolitikusa azt mondta, a kisnyugdíjak felzárkóztatására többféle lépést is lehetne tenni; az MSZP Parlamentnek benyújtott határozati javaslata szerint a 13. havi ellátásra rendelkezésre álló összeg egyenlő mértékben kerülne elosztásra.

„Egyébként a kormánytól az ilyenfajta gondolkodás nem idegen, csak éppen most nem lépi meg” – emelte ki Korózs, rámutatva: tavaly a nyugdíjprémiumot sem százalékos arányban, hanem mindenkinek azonos összegben biztosították; a juttatás nem függött a szolgálati időtől és a járulékfizetéstől.

„A hivatkozás az volt: mindenkinek ugyanannyiba kerül a kenyér, a tej, túró, tejföl, vagy éppen a juhtúrós sztrapacska. Választás előtt, érdekes, hogy tudtak azonos összegben adni nyugdíjon kívüli juttatást” – jegyezte meg.

A 13. havi juttatásról felidézte: azt annak idején Takács Imre hajdúszoboszlói MSZP-s képviselő javaslatára szavazta meg a Parlament és vezette be az akkori baloldali kormány. A gazdasági válság 2008-2009-ben aztán „elsöpörte”, de „Orbán Viktor 11 éven keresztül ezt nem adta vissza”, holott a gazdaság helyzete már lehetővé tette volna.

Elmondta: az Orbán-kormány számos kedvezményt eltörölt a nyugdíjrendszerből, például a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat is.

Korózs azt mondta: az európai unióval folytatott kormányzati tárgyalások dokumentumaiban szerepel, egy nyugdíjreform előkészítése, sőt a kormány maga is javasolta; Korózs szerint „most kutya kötelessége az érintetteket a kormánynak ebbe bevonni”.

A legfrissebb hírek