Felfegyferkezve elkövetett garázdaság miatt indult eljárás.

Rendőri intézkedésre volt szükség hajnali fél 4-kor a népszerű belvárosi bulihelyszínen, a Gozsdu udvarban – tudta meg a 444.

„A rendelkezésre álló adatok szerint, többen összeszólalkoztak, majd az egyik férfi egy légpisztolyból több lövést adott le, két embernek könnyű sérülést okozva”

– válaszolta a lap megkeresésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indítottak eljárást.

A légpisztolyt lefoglalták, a gyanúsítottat kihallgatták, és javasolták a letartóztatását.

Október 10-16 közt rendezik meg az előválasztás második fordulóját.

Október 10-től október 16-áig, tehát hét napon át tart majd az előválasztás második fordulója

– értesült a Telex több forrásból.

A lap szerint a pártelnökök megállapodására volt szükség az időpont meghatározásához, miután az Országos Előválasztási Bizottságban (OEVB) nem tudott döntésre jutni pénteken a hat ellenzéki párt delegáltja.

Tehát eldőlt mikor mehetünk ismèt voksolni.

Az már egy ideje sejthető volt, hogy nem lehet megtartani a második fordulót az eredeti forgatókönyv szerint, mert csúszott az első forduló és így nem volt elegendő idő a felkészülésre.

Hogy miként feszültek egymásnak a tárgyaló delegációk a kompromisszum előtt, azt a Telex cikkében elolvashatják!

Nem lesz ez így jó, urak!

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter bejelentették, hogy mindketten szakértői kormányt fognak felállítani, ha esetleg miniszterelnök lenne belőlük.

Na, nézzünk az állítás mögé! Mert ugye ezzel ők nemcsak azt mondják, hogy nem kívánnak pártpolitikusokat látni a kormányukban, hanem azt is, hogy miniszterelnökként, koalíciós kormány vezetőjeként egymaguk szeretnének dönteni a miniszterek személyéről.

Márpedig a parlamentáris demokrácia lényegi eleme, hogy a minisztereket a koalíciós pártok delegálják a koalíciós kormányba, a pártok parlamenti súlyának – vagyis a választásokon kifejezett népakaratnak – megfelelően. Vagyis nem a miniszterelnök dönt egymaga a miniszterek személyéről, hanem a koalíciós partnerek közösen.

Így van ez mindenhol Európában. Angela Merkelnek sem volt sok beleszólása abba, hogy a koalíciós partner szocdemek kiket küldenek a kormányába miniszternek.

De így volt ez nálunk is korábban. Antall József, Horn Gyula, Gyurcsány Ferenc, de még első kormánya idején Orbán Viktor is természetesnek vette, hogy csak azokat a minisztereket válogathatja ki maga, akik azokat a tárcákat vezetik, amelyeket az ő pártjuk kapott a koalíciós alkuban.

A többit meg elfogadták másoktól.

Ha most bármelyik miniszterelnök-jelölt kijelenti, hogy szakértői kormányt akar, akkor ezt a legalapvetőbb parlamenti demokratikus alapszabályt rúgja fel.

Mert ha a jövendő koalíciós kormányban pl. az LMP-nek jut a környezetvédelmi tárca, akkor az LMP fogja eldönteni, hogy oda külső szakértőt, szakpolitikust, vagy akár vezető pártpolitikust delegál.

Ezt a miniszterelnöknek el kell fogadnia, mert ha nem teszi, akkor nem a parlamentáris demokráciát állítja helyre, hanem az orbáni rendszer folytatja tovább.

A nyugati demokráciákban csak akkor van mérlegelési joga a kormányfőnek, ha valamelyik koalíciós partner erkölcsileg, vagy más okból személyében kifogásolható minisztert jelölne, de ugye az ilyen jelöltek jól működő demokráciákban már a tárgyalások alatt ki szoktak hullani.

Dobrev Klára miniszterelnökként be fogja tartani a koalíciós kormányzás demokratikus alapelvét. Vagyis engedni fogja, hogy a Momentumnak jutó miniszterekről a Momentum, a Jobbiknak járó miniszterekről a Jobbik – nem folytatom a pártok felsorolását – döntsön.

Mert parlamenti demokráciában csak így lehet. Ha nem így van, az nem parlamentáris demokrácia

Közösségi oldalán jelentette be Jakab Péter hogyan vélekedik az esetleges ellenzéki vissza lépésekről.

Nagyon úgy tűnik hogy a továbbiakban is kitart a Jobbik – DK Koalíció ugyanis Jakab Péter nyilatkozatával egy értelmen Dobrev Klárának kedvezne:

Amikor kiderült, hogy nem jutok miniszterelnök-jelöltként a második fordulóba, elmondtam, engem nem a helyezés érdekel, hanem az, hogy az ellenzéki összefogás stabil maradjon, a győztest pedig teljes mellszélességgel támogatni fogom.

Erre most két miniszterelnök-jelölt bejelentette, hogy a második fordulóban összefognak, hogy ne a harmadik nyerjen.

Ha azért fognának össze, hogy ezzel növeljék az ellenzéki szavazók számát, esetleg így bátorítsák a még bizonytalanokat, akkor üdvözölném.

De ha azért fognak össze ketten, hogy ne a harmadik nyerjen, azzal nem tesznek mást, mint sebeket ejtenek.

Függetlenül attól, hogy sikerül-e a tervük vagy sem. A vesztes fél szavazói fognak sérülni, és ezzel a kormányváltás esélye.

Srácok! Mi lenne, ha nem legyőzni akarnánk egymást, hanem kiegészíteni?

Mi lenne, ha nem egymás ellen fognánk össze, hanem Orbán ellen?

Mi lenne, ha nem árkot ásnánk a szavazótáboraink közé, hanem egyesítenénk őket? Megmondom, mi lenne.

Győznénk. Nem csak mi, hanem a nemzet. Ne játsszátok el az esélyt.

Most már ott tartunk hogy Vágó István elhatárolódott a 2010 előtti kormányzatoktól.

Ennyire azért ne kampányoljunk már.

Számomra érdekes hogy a Demokratikus Koalíció nem próbálja megvédeni most már a 2010 előtti kormányok teljesítményét.

Nincs azzal természetesen probléma, ha most már máshogy gondolják de én még emlékszem arra amikor könyvet osztogattak arról hogy mi minden épült és fejlődött a Gyurcsány kormány alatt.

Már bocsánat de értem én hogy választási versengés van ezért mindentől elhatárolódni nem kéne. Nekem éppen ezért szerencsétlen Vágó István posztja:

Gyurcsányék visszahoznák a 2010 előtti világot?

Meggondolásra ajánlom a következőket azoknak, akik ezt a vádat sulykolják nap mint nap:

a DK éppen a “2010 előtti világgal” – és annak vezető pártjával – való szakítás égisze alatt jött létre.

az “őszödi beszéd” is az addigi gyakorlat kritikájáról és annak meghaladásáról szólt

a “2010 előtti világ” számos jellemzője (pl. médiahelyzet, 13. havi nyugdíj, hatalmi ágak szétválasztása, családi pótlék stb.) még az előbbiek fenntartása mellett is jobb adatokat mutatott, mint a 11 éve brüsszeli pénzekkel kitömött mai autokráciáé

egy hatpárti koalícióval (zöldekkel, liberálisokkal, jobb- és baloldaliakkal) képtelenség egy egyszínűnek mondott “letűnt világot” visszahozni

Orbán egyik legaljasabb, de legfontosabb terve ma megakadt. Nem mondhatjuk azonban, hogy túl ellenséges lenne vele az a közeg aki kitette a stop táblát, de ez már nekik is sok volt.

További értékelésekre van szükség, az OAH ezért nem adta meg a Paks 2 engedélykérelmét, hanem hiánypótlásokat rendelt el – számolt be cikkében a hvg.hu.

Szeptember 30-án járt le a határidő, ameddig az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) el kellett bírálnia az új paksi atomerőmű dokumentációját, az építés engedélykérelmét.

A határidőt egyszer már meghosszabbították három hónappal, további hosszabbításra nem volt lehetőség Az OAH végül hiánypótlásra szólította fel a bővítésért felelős Paks II. Zrt.-t.

Az indoklás szerint

a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat.

Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el.

A lap egyébként megjegyzi, nem csoda, hogy az OAH hiánypótlásokat rendelt el, a kivitelező orosz Roszatom tervei ugyanis alapjáraton nem feleltek meg az uniós előírásoknak, így azokat át kellett dolgozni, ráadásul azután is kétséges volt, kiállják-e egy uniós tagország hatósági ellenőrzését.

A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ugyanakkor az igazság az, hogy a beruházás ugyan 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a Roszatom azonban csak 2020 közepén tudta átadni az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját.

Mint arról nemrég beszámoltunk, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött egy paksi beruházás kivitelezőiről, aminek eredményeként a Mészáros és Mészáros Kft. Paár Attila cégével, a WHB-vel közösen húzhat fel egy portát, nettó 3,4 milliárd forintért.

via: Alfahír