Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes jegyzi azt a törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el, ha tartozást kell behajtani egy nyugdíjasnál.A törvényjavaslat már a képviselők előtt is van… Egyébként innentől végrehajtási ügyekben is a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság keresi meg az állami adóhatóságot.
Ha a nyugdíjból nem, vagy csak hosszabb idő alatt térül meg a követelés, akkor a központi nyugdíjbiztosítási szerv kezdeményezésére a nyugdíjas keresetéből is vonható a tartozás. A kincstári számfejtési körbe tartozók esetében – olvasható a javaslatban – a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.
Ha mindez nem vezet eredményre, akkor jön a végrehajtó. Pontosabban már az adóhatóság. A Magyar Államkincstár adatszolgáltatási (bevallási) kötelezettséget teljesít az állami adóhatóság felé a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított járulékköteles ellátások után.
A javaslatban szó van a szülőtartásról is, a tervezet a nyugdíjtörvénybe az alapfogalmak közé emeli be a tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmát. Ide tulajdonképpen bárki bekerülhet, akit a bíróság tartása kötelez. Az általános indoklás szerint a tartásra képesség ügyében a bíróság ítéletét kell figyelembe venni, ha született ilyen. Ha viszont nincs ítélet, akkor azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét. Ez jelenleg 71 ezer 250 forint.
A nyugdíjtörvény jelenleg is lehetővé teszi, hogy ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, akkor öt éven belül csökkenthető az összeg. A mostani módosítás alapján ezt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból teheti meg.
Az Alkotmánybíróság még a nyáron megállapította: ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a nyugdíjtörvény nem ad lehetőséget az uniós jogot sértő szabályozásra visszavezethető okból nyugalmazott bíráknak és ügyészeknek arra, hogy szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel állapítsák (ismét) meg öregségi nyugdíjukat. A törvényjavaslat ennek a személyi körnek lehetővé teszi, hogy a nyugdíjukat átcseréljék, vagyis válasszanak a korábban megállapított és a mellette szerzett jövedelem alapján járó nyugdíjnöveléssel kiegészített nyugdíj, valamint az újonnan kiszámított nyugdíj között. Az utóbbi olyan szabályok szerint kerül meghatározásra, mintha az érintett még nem volna nyugdíjas.
Ez aztán igazi keresztényi törvényjavaslat hogy érje utol a jó kívánságaink tömege…
“…Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes jegyzi azt a törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el, ha tartozást kell behajtani egy nyugdíjasnál…” tessék már megmondani, mi köze akár a nyugdíjintézetnek, akár az adóhatóságnak ahhoz, hogy egy magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek, vagy egy magánbanknak? Miért van az, hogy a bank és/vagy az adóhatóság pénzének védelme felül ír minden emberiességi normát? Az nyilvánvalóan nem üti meg erkölcsi mércéjüket, hogy tízezreket tesznek az utcára, ezrek lakhatását vonják meg, számukra egy a fontos: a pénz – törvényileg megtámogatott, uzsorakamatokkal megnövelt – uralma szent és kikezdhetetlen legyen. Ja igen, és miért van az, hogy ezt a törvénytervezetet éppen a magát keresztényinek tartó (hazudó) KDNP elnöke terjeszti a parlament elé?
Forrás: HVG / BalraMagyar
