Ezek tényleg azt hiszik,hogy az idők végeztéig birtokolhatják a hatalmat Orbán vezetésével?


Gábor György durván beleállt a Magyar Időkbe, és ismét egy zseniális írás.

Gábor György vallásfilozófus írását változtatások nélkül közöljük:

Igazi sajtótörténeti kuriózumnak lehet a tanúja a nagyérdemű, ha – jobb híján – kézbe veszi a Magyar Idők elnevezésű üzenőfüzetet.

Történt ugyanis, hogy az üzenőfüzet mai számában megjelent két publintás. Az egyiket egy bizonyos Bán János jegyzi, aki Szakács Árpád hátfelébe költözve írja meg őszinte bátorsággal, hogy Szakács Árpád cikksorozata – valljuk csak be – egyszerűen kongeniális, minden sora tündöklően igaz, a liberális írók, költők, zenészek, képzőművészek, színházasok, filmesek mind szarháziak, akik a külföldi sajtónak folyamatosan rettegnek és panaszkodnak, lenácizzák, lerasszistázzák, lediktatúrázzák a mi pártunkat és kormányunkat, ám a hatalmas támogatásokat ők nyelik be, miközben a zseniális nemzeti-konzervatív írók, költők, zenészek, képzőművészek, színházasok, filmesek semmi támogatásban nem részesülnek.

Az üzenőfüzetnek ugyanebben a számában megjelent Szakács Árpád legújabb denunciálásnak szánt panaszáriája a szarházi liberálisokról, mint pénznyelő automatákról, s a nemzeti elkötelezettségűek teljes kiszolgáltatottságáról és semmibe vételéről. Jön is a példa! Ott van – írja Szakács – egy zseniális filmterv Hunyadi Jánosról, amelynek alkotója a már szakmailag sokat bizonyított Bán Mór, aki pénzt nem kapott eddig a filmjére, ellenben a még semmit sem bizonyított, hongyalázásban viszont elsőrangú liberális Szász János készíthet majd filmet Hunyadiról.

Ez mind oké, legfeljebb annyit tehetünk hozzá, hogy az a bizonyos Bán János, aki a Magyar Idők hasábjain épp Szakács Árpád hátsóját illeti nyelvével, s az a Bán Mór, akinek a hátsóját a Magyar Idők hasábján Szakács Árpád illeti a nyelvével, egy és ugyanazon személy, mindössze szerzői álnévvel. „Uram, lángész lobog önben. Uram, önben nemkülönben!”

De van itt más csiklandozó dolog is!
Szakács beszámol arról, hogy a Hunyadi-filmterv már régóta foglalkoztatja a szakmát, s megemlíti a „liberálisok kedvenc politikai gondolkodóját”, Bibó Istvánt, akinek a 70-es években született egy filmszinopszisa Hunyadiról.

Ám Bibó – imigyen Szakács – éreztetni akarta Hunyadi kapcsolatát az egész balkáni világgal, szerbekkel és románokkal; továbbá képes volt Bibó leírni, hogy Hunyadi nem katolikus módon vet keresztet, hanem görögkeleti módon; hogy a filmben román nyelvű részeket is be kell vonni; hogy Hunyadi román származását a tényeknek és a realitásoknak megfelelően érvényesíteni kell, vagyis – vonja le végkövetkeztetését a nagyszerű Szakács – Bibó „liberális módon próbálta érvényesíteni a szomszédos népek történelmi hazugságait a magyar film tervében,” hogy aztán felsőbbrendű gúnnyal és elsőrangú iróniával hozzátegye, mint aki előre látja Szász János filmjének lényegét –, hogy egy efféle „korszerű alkotásban kellene szerepelniük a transzneműeknek, a melegeknek, a pedofiloknak, természetesen mind-mind érzékenyítő céllal.”

Itt viszont az a baj, hogy ez a nagyszerű, igaz magyar Szakács Árpád egyszerűen nem ismeri a magyar irodalmi hagyomány legremekebb alkotásait. Nem tud például arról a Nagyszalontán, azaz Salonta Marén született román költőről, bizonyos Arany Jánosról (nevezzük őt a továbbiakban Ioan Aurnak), aki már Bibót jóval megelőzve „érvényesítette a szomszédos népek történelmi hazugságait” a költészetében, midőn Szibinyáni Jank c. versében (Szakács Árpád kedvéért: Hunyadi Jánosról van itt szó, kinek neve „Janko Szibinyáni”, vagyis az, akit a szerb népköltészet így tart számon) azt írja, hogy „Magyar a magyar” Zsigmondnak / „Szerb a szerb” Lazárevicsnek”, meg azt, hogy „Most is vallják, egyre dallják / Szerbhon ifjai, leányi, / Guzlicájok hangja mellett: / Ki volt Janko Szibinyáni. / De a magyar ajakon is / Neve, híre általános: / Mert hisz él még… él örökké / A dicső Hunyadi János.”

Most, hogy Szakács Árpád értesülhetett a fentiekről, alighanem már hegyezi is a pennáját, hogy a jövő heti üzenőfüzetben megírja: Arany Jánost (helyesebben Ioan Aurt) utólagosan meg kell fosztani akadémiai tagságától.