Orbán Viktor vélt pszichiátriai zavara évek óta téma a közbeszédben…
A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám szerint Orbán mentálisan beteg, félti a hatalmát; Gyurcsány Ferenc pedig pszichotikus, paranoid „elmebetegnek” tartja a miniszterelnököt. Egy ötvenéves tapasztalattal rendelkező pszichológus, Varga Zoltán nemrég a 168 órának adott interjúban elemezte a kormányfő viselkedését:
“Roppant hatalmának súlya egyszer rá fog zuhanni, és maga alá temeti. Ezt ő is érzi, és nagyon fél, mint lelke mélyén minden diktátor. (…) A miniszterelnökön látszik a kulturálatlansága is, ahogy zsebre tett kézzel áll, szotyolázik, zavartan gombolgatja a zakóját.”
A Youtube-on több mint egymillióan néztek meg olyan videókat, amelyek a miniszterelnök mentális állapotával foglaloznak, ilyen címekkel: Orbán súlyos beteg?, Orbán kényszermozgásai, Orbán betegsége elszabadult.
Politikusok mentális egészségéről nyilatkozni etikai kérdés is
Attól függetlenül, hogy Orbán Viktor mennyire egészséges mentálisan, felmerülhet: hasznosak-e ezek az elemzések; rendben van-e, ha szakemberek személyes vizsgálat nélkül nárcisztikusnak vagy akár skizofrénnek diagnosztizálnak politikusokat? Az USA-ban évtizedek óta zajlik az ezzel kapcsolatos vita, amelyben pszichológusok, pszichiáterek, újságírók, publicisták ütköztetik érveiket és hivatkoznak egymással ellentétes elvekre. Nálunk ez (egyelőre) nem jellemző.
Szabó Mónika, a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete és a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Bizottságának társelnöke a 24.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy tudomása szerint nincs még széleskörű, nyílt szakmai diskurzus azzal kapcsolatban, hogy a pszichológusok nyilvánosan miként fogalmazhatnak meg állításokat a politikusok mentális állapotáról. Ugyanakkor rámutatott: a Szakmai Etikai Kódex 4.6. pontja egyértelműen leírja, hogy bizonyos pszichológiai tevékenységek „csak a klienssel való személyes vizsgálatban szerzett eredmények alapján végezhetők”. Ez alapján tehát konkrét személyekről (kliensről vagy akár közszereplőről) szakvéleményt adni pszichológiai eszközökkel történő személyes vizsgálat nélkül szakmai hiba és etikátlan magatartás.
2002-ben egyébként Kövér László személyiségi jogi pert nyert Veér András pszichiáter ellen, miután ő a Népszavában paranoidnak nevezte a politikust. A pszichiáter kamarai tagságát fél évre felfüggesztették az orvosi titoktartás megsértése miatt, de mivel nem volt szó orvos-páciens viszonyról, a büntetést a bíróság visszavonta.
Vitatható, meddig terjed a szakember felelőssége
A távdiagnosztizálás mellett érvelők úgy gondolják, morális felelősségük tájékoztatni az állampolgárokat, ha egy-egy politikus alkalmasságával kapcsolatban súlyos aggályok merülnek fel.
A segítő szakmák esetében alapvető szabály, hogy nem szabad ártani. A pszichológus etika például kimondja, hogy „a másokon való segíteni akarás és az ártalmak kerülése” a legfőbb kötelesség, és a szakember felelősséggel tartozik kliensei mellett a társadalom iránt is.
Ezt lehet úgy értelmezni, hogy ha egy politikus viselkedése alapján veszélyesnek tűnik, azt ki kell mondani nyilvánosan.
Ha egy politikust, akit sokan nem kedvelnek, mondjuk skizofrénnek titulál egy pszichológus, azzal erősödhet a valóban érintettek stigmatizáltsága.
Ha azt mondjuk, hogy Orbán Viktor gyógyszereket szed, hallucinál, téveszméi vannak, és emiatt teszi tönkre az országot, azzal közvetve mindenkit megbélyegzünk, aki pszichotikus tünetek miatt kezelésre szorul. Ezzel ellenkező hatást is elérhet egy-egy távdiagnózis: sokan empatikusak lesznek az érintett politikussal, mert „beteg”, „nem tehet róla”, és így nem fogják felelősnek tartani azért, amit tesz.
A pszichiáter és pszichológus szakmák egyébként sem túl pozitív megítélését is befolyásolhatja a távdiagnosztizálás. Orbán támogatóit nem ingatja meg, ha azt hallják, hogy szeretett vezetőjük mentálisan beteg; inkább a szakemberekkel szemben lesznek ellenérzéseik. Azt gondolhatják, hogy a pszichológusok feljogosítva érzik magukat saját politikai nézeteik más nézetek fölé helyezésére, kontrollt akarnak gyakorolni.
Erősödhet a hit, hogy a pszichiáterek és pszichológusok személyes találkozás nélkül, egy-egy gesztus alapján „nagy testvérként” belelátnak az emberek fejébe és meg tudják jósolni a viselkedésüket.
Érdemesebb lenne ezért a személyiségelemzés helyett a politikusok tetteire koncentrálni – így is lesz elég alapunk a kritikára.
Forrás: 24.hu
