Pintér Sándor meghallgatása gyakorlatilag politikai “stand up” műsorrá sikeredett


Budapest, 2016. március 9. Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatót tart az Országházban 2016. március 9-én. A kormány az egész ország területére kihirdette a migrációs válsághelyzetet. MTI Fotó: Kovács Tamás
Oszd meg másokkal is, ezzel tehetsz a jobboldali médiatúlsúly ellen

Hétfőn megkezdődtek az új Orbán –kormány leendő minisztereinek kinevezés előtti meghallgatásaik.

 

A negyedik ciklusára készülő Pintér Sándor (BM) az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága, valamint a Nemzetbiztonsági bizottsága együttes ülésén beszélt terveiről.

A régi-új belügyminiszter-jelölt az eddigi munka folytatását ígérte az ország biztonságának megőrzése érdekében. Meghallgatására elkísérte Kontrát Károly parlamenti államtitkár miniszterhelyettes, Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár, és Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány is.



Pintér Sándor meghallgatása elején felelevenítette, hogy 22 évesen lett a Belügyminisztérium dolgozója, polgári alkalmazottként. Két évre rá törzsőrmesterként kezdte meg a hivatásos pályafutását, melyet országos rendőr-főkapitányként fejezett be. 1998-2002 között először vezette a belügyi tárcát, majd 2010-től két cikluson át ismét belügyminiszter volt. Orbán Viktor felkérésére most kezdi a negyedik miniszteri ciklusát, ami egyedülálló az Orbán-kormányokban.

Elmondta, hogy a minisztérium felső vezetői struktúrájában nem tervez változtatásokat. A rendészeti államtitkári pozíció már kér éve betöltetlen. Jelenleg nem tudja megmondani, hogy mikor tesz javaslatot új államtitkár kinevezésére. Papp Károly országos főkapitányra, mint közvetlen munkatársára számít a jövőben is.

Humoránál volt Pintér Sándor, a mindenkori Orbán-kormányzatok állandó és újabb ciklusa elé néző belügyminisztere: a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán többször is teátrálisan elnézést kért, ha valaki úgy érezné, hogy viccelődik, de a jelek szerint mégiscsak direkt tréfálkozott – ezzel a kommunikációs technikával igyekezett az ellenzéki kérdések egy részét bagatellizálni.

Például a Pharaon-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nincs nagy titok az ügyben”. Ráadásul szerinte a szaúdi milliárdos szabadon jöhetett-mehetett Európában, míg a magyar hatóságok akcióba nem lendültek – „megtalálása” a hazai elhárítók érdeme volt. Ezen a ponton több ellenzéki képviselő hangosan felnevetett. Nem csoda: Gaith Pharaon 2014-ben úgy jutott be Magyarországra, hogy a biztonsági szervek még a teljes nevét sem tudták (pontosabban rosszul tudták), legalábbis ezzel magyarázták, hogy miért nem jöttek rá előbb, miszerint Pharaont azonos azzal a nemzetközi szélhámossal, akit az FBI és az Interpol 1991 óta körözött. Az amerikaiak által pénzmosással és terrorista kapcsolatokkal is meggyanúsított Pharaon itt később bejutott a magyar miniszterelnök legszűkebb környezetébe – hogy kapcsolatuk hova fejlődött volna, arról csak találgatni lehet, mivel a szaúdi milliárdos tavaly elhunyt.

Az ellenzéki képviselők rákérdeztek arra is, hogy mit keresett Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzul a Parlament alakuló ülésén, dacára, hogy Naffa még 2016-ban megbukott a Terrorelhárítási Központ (TEK) átvilágításán. „Én nem ijedek meg Naffától” – viccelődött Pintér Sándor. Igaz, ez ügyben Pintér eltolta a felelősséget a belügytől mondván: a jogszabály lehetőséget ad arra a döntéshozóknak, hogy felülbírálják – természetesen a politikai felelősséget vállalva – a TEK vagy más nemzetbiztonsági szerv minősítését egy személy kapcsán.

Fő feladatának a rend megtartását, a stabilitás megerősítését és fejlesztést tartja. Legfontosabb feladat most a határ védelme, az illegális migráció megállítása. Meggyőződése szerint ez a kultúránk, a szuverenitásunk megtartásának az alapja. A rendőrség határvédelmi munkáját kiválóra értékelte, és kijelentette, hogy a jövőben is ezt a szintet várja el.

Az Országgyűlést továbbra is közvetlen partnerének tekinti. Valamennyi kétharmados többséget igénylő, illetve a kiemelt jelentőségű törvények előkészítésében hatpárti egyeztetést fog kezdeményezni. Hasonlóan az elmúlt ciklusokhoz, az építő jellegű szakmai javaslatokat érdemben vizsgálják.

Az önkormányzatok vonatkozásában minél kevesebb állami feladat ellátása mellett a több közösségért végzett munkát tartja fontosnak. Tovább küzdenek az önkormányzatok eladósodása ellen. Kidolgozás alatt áll egy olyan integrált informatikai rendszer, amely megmutatja az adott településnek, hogy mire, milyen mértékű fejlesztésre képesek. Ez az „okos város” program egyik pillére is. Tovább folytatják a közmunkaprogramot, és a segélyeket valóban segélyként, és nem munka helyett folyósítják.

Folytatják az átfogó informatikai fejlesztési programot is. Az e-közigazgatás kiterjesztése az adat- és kiberbiztonsági előírások mellett zajlik. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal hatáskörébe vissza kívánják állítani az idegenrendészeti tevékenységet.

A rendőrségről elmondta, hogy az elmúlt években kitűnő munkát végeztek a határ védelmében, és a közbiztonság fenntartásában. Végéhez közeledik a rendészeti életpálya-modell bevezetése. 2019 januárjában folyósítják a még fennmaradó 5%-os béremeléseket. Ezt követően vizsgálják a továbblépés lehetőségét: hogyan, milyen módon lehet kiszámíthatóbbá, élhetőbbé tenni a rendészeti életpályát.

A katasztrófavédelmi szakterületről elmondta, hogy egyenlő arányú fejlesztés szükséges ahhoz, hogy minden településen azonos mentési feltételek álljanak rendelkezésre. A büntetés-végrehajtásnál is elkerülhetetlen a fejlesztés, bővítés. Ugyan az év eleji 143%-os túltelítettség mára már 125%-ra csökkent, tovább kell csökkenteni ezt a számot. Ezt újabb építkezésekkel, bővítésekkel tudják elérni. Itt említette meg az un. távmeghallgatás lehetőségének bevezetését is. Ebben az esetben nem kell az fogvatartottat utaztatni, hanem a bíró zárt informatikai rendszeren keresztül tudja meghallgatni a terheltet.

Az irányítása alá tartozó Terrorelhárítási Központról (TEK) elmondta, hogy évente 200 sérülésmentes elfogást hajtottak végre. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tovább harcol a korrupció ellen. A bevezetett módszereik iránt több uniós ország is érdeklődik, azok átvétele miatt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is új épületbe költözik, a szakszolgálat technikai fejlesztése is folyamatos.

Mivel a kormány az ország biztonságának letéteményesét a Belügyminisztériumban látja, ezért mindet meg is tesz a jövőben, amihez kérte a képviselők támogatását.
Sok kérdés hangzott el a Miniszterelnöki Kormányiroda alá rendelt „egységes hírszerzés” létrehozásától. Pintér Sándor erre nem kívánt érdemi választ adni, mivel nem a Belügyminisztériumot érinti a döntés. A miniszterelnök-helyettesi, nemzetbiztonsági kabinetvezetői kinevezéséről annyit mondott, hogy rendkívül megtisztelőnek érzi, de tartalmi kérdésekben csak a kinevezése, illetve a hatásköre pontos körülrajzolása után tudna nyilatkozni.

Szóba került képviselői kérdésre az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltérés, melyeket hamis magyar útlevelek tömeges kiadása váltott ki. Ezzel kapcsolatban a belügyminiszter-jelölt elmondta, hogy 2016-ban USA-beli partnerével a kölcsönös vízummentesség kétéves felülvizsgálatában egyezett meg. Éppen ebben az időszakban tart ez a vizsgálat, melyet magyar és amerikai szervek közösen végeznek.

Forrás: Népszava / BalraMagyar


Oszd meg másokkal is, ezzel tehetsz a jobboldali médiatúlsúly ellen

Mit gondolsz erről a hírről?

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.