Csak nem a 3/4-es ellenzéki Budapest csípi egyesek szemét?
Gerő András történészt sem kell bemutatni senkinek sem.
Azért pár szót mégis: Széchenyi-díjas (2008) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006), a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE Történeti Antropológia Program társvezetője.
A széttagolt főváros újraegyesítését és egy állami fejlesztéseket összehangoló kormánybiztosság felállítását javasolja Gerő András történész a Heti Válasznak adott interjújában.
Eljött a pillanat, amikor sok mindent lehet és érdemes újragondolni Budapest ügyében – mondja a Heti Válasznak a főváros történetének kutatója, aki szerint az elmúlt majd’ 30 évben nem sikerült a maximumot kihozni abból, hogy Budapest a rendszerváltás nyomán visszakerülhetett a nemzetközi vérkeringésbe.
A logikátlan parkolási rendszertől a körutakon uralkodó vizuális zűrzavaron át a bulinegyed problémájáig bőségesen sorolható problémák „már-már törvényszerűen következnek az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszerből, amely Budapestet huszonhárom önálló város föderációjává tette. Történelmileg soha nem irányították a fővárost a maihoz hasonló modellben, ami nem véletlen – mondja a történész.
Gerő András szerint a kerületi széttagoltság megszüntetése és a hagyományos elöljárósági rendszer visszaállítása mellett az állam Budapestet érintő tevékenységét is sokkal szorosabban össze kellene fogni.
„Város–vidék-ellentét mentén politizálni sehova nem vezet. Meghirdetni csak olyan harcokat érdemes, amelyekben lehetséges a győzelem, de egy Budapest–vidék háborúban egyik fél sem arathat diadalt. A győzelem azért fogalmi képtelenség, mert a város és a falu különbsége ontológiai különbség, egyik sem tud más lenni, mint önmaga” – teszi hozzá.
Forrás: Heti Válasz / BalraMagyar
