Arra, hogy támadni fogják Karácsony Gergelyt a tegnapi MSZP-PM megállapodás után szinte borítékolni lehetett, de hogy ennyire penetráns és gyomorforgató módon azt nem gondoltuk volna egy pillanatra sem.
Őszinte leszek Önnel kedves olvasó. Nem szerettem volna megírni ezt a cikket, nagyon nem. Ennek a cikknek nem szabadott volna megszületnie. De néha döntést kell hoznunk: az igazat írjuk, vagy a szépet. Mi most az igazság mellett döntöttünk.
Úgy kezdtem, hogy nem szabadott volna megszületnie a cikknek, azonban nem megírni nem lett volna szabad, hanem azon körülményeknek nem szabadott volna összeállnia azon politikai cselekvéseknek, lépéseknek nem szabadott volna megtörténnie, amik oda vezettek, hogy ez a cikk megszülessen.
Mert milyen aljasság kell ahhoz, hogy az ellenzéki oldal önmagára támadjon a legsötétebb habonyi módszerekkel és mi végre? Parlamenti helyekért, üveggyöngyökért? Mert sajnos semmi, de tényleg semmi nem tud magyarázat lenni arra a gyalázatra amely folyik a demokratikus baloldal egyes pártjainál.
Itt már régen nem Orbán leváltása a cél egyeseknél, pusztán az, hogy minél több képviselő csücsülhessen be a parlament bársonyszékeibe. Erről szólt Botka kinyírása és most erről szól Karácsony lejáratása is.
Itt nem más történik, mint a kormányváltás elárulása módszeresen!
Mert semmi, de semmi nem lehet indok arra, hogy bárki nekirontson a kormányváltás útján elindulóknak. Sem pártérdek, sem olvasottsági érdekek. Hogy világos legyen, ezeket az erőket a demokratikus közvélemény ki fogja vetni ezeket a köröket maguk közül.
