Vannak a politikában pillanatok, amikor dönthetnek az érzelmek, de vannak pillanatok amikor semmi más pusztán a számok!
Egyre feszítőbb pont a külön vagy közös lista. Kálmán Olga próbált meg a közös lista mellett érvelni. Legyünk bölcsek! Kár vitatkozni ezen, mert a számok makacs dolgok, ezért mi kiszámoltuk kinek van igaza.
Látszólag megtorpant ismét a balpártok együttműködési tárgyalása, persze mindegyik pártvezető elmondja, hogy folynak a tárgyalások, csak épp az idő is megy. Mi itt nagyon szeretnénk kormányváltást s ezért úgy döntöttünk kiszámoljuk kinek is van igaza?
Ahogy megírtuk, arra már Kálmán Olga is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok veszteség képződik a mandátum elosztásnál a külön listák esetén. Na de nézzük, bejött- e Kálmán Olga tippje.
Először is kezdjük azzal, hogy tisztázzuk mi az a mandátum kiosztás. A magyar parlamentben 199 képviselői hely van, ebből 106 mandátum egyéni választókerületekből kerül be. Ennek a 106 mandátumnak a sors egyszerű: az kapja aki megnyeri a körzetet.
A maradék 93 mandátum pedig úgynevezett listás mandátum. Mindegyik pártnak van egy listája, szavazáskor ezért kapunk 2 szavazólapot, mert egyszer szavazunk az egyéni képviselőre, másodszor szavazunk egy párt listájára.
A pártlistákra leadott (itt most leegyszerűsítve mondom el) szavazatokból egy képlet segítségével kerül kiszámításra, hogy abból a 93 parlamenti helyből melyik párt hány mandátumot szerez, ezt a kiszámítási folyamatot nevezik mandátum kiosztásnak.
Van egy csomó képlet amivel ezt ki lehetne számolni. A magyar választási törvény d’Hondt-módszert alkalmazza, ami a legnagyobb listának juttat több mandátumot. Úgy kell kiszámolni a megszerzett mandátumot, hogy képzünk egy táblázatot. Az első sorában a pártok szavazatszámát eggyel, a második sorában kettővel, a harmadik sorában hárommal, a negyedik sorban néggyel osztjuk el és így tovább 93-ig. A táblázatban lévő legnagyobb 93 érték egy-egy mandátum, tehát ha a Fidesz lista alatt van a legnagyobb 43 szám akkor övék 43 mandátum, ha az MSZP alatt 23 akkor övék 23 és így tovább.
De önnek nem kell ezt kiszámolni, megtettük mi. 2014-ben a választásokon a Fidesz 37 mandátumot szerzett. A baloldali közös lista (MSZP-DK-Együtt-PM-MLP) 28 mandátumot, a Jobbik 24-et, az LMP pedig ötöt.
d’Hondt-módszerrel kiszámolva a 2014-es választás listás mandátumai
Most nézzük meg, hogy ez a listás mandátum szám hogyan is alakul, ha külön listák vannak.
Jól látszik a táblázatból hogy a Fidesz eggyel több mandátumot kap, 37 helyett 38 képviselőt küldhetne a parlamentbe, míg a baloldal (MSZP 16, DK 5, Együtt-PM 5) a 28 mandátum helyett csupán csak 26-ot. S a maradék egy mandátum a Jobbikhoz került volna. Már itt is stabilabb kétharmada alakult volna ki a Fidesznek. Ez azt jelenti, hogy a Kész Zoltános időközi választási győzelem után is megmaradt volna a Fidesz kétharmada.
Tehát ebből az következik, hogy azok akik azt mondják, hogy a közös lista több mandátumot eredményez, azoknak igazuk van és ezt nem politikai érvek mentén mondom, pusztán a nyers számok ezt mutatják.
S mindenki tudja, hogy ebben a rendszerben minden mandátum számít… hát még 2.
