Hardi-Tót András ezzel a 2013-as idézettel indította jegyzetét.
„Kíváncsian vártam Botka László szombati beszédjét. Nem tagadom, sokat vártam tőle. És nem is csalódtam.
Egy tartalmilag jól összerakott, a lényeget tartalmazó beszédet hallottam. Különösen annak örültem, hogy rendkívül pozitív visszajelzése volt az interneten – olyanoktól is, akik eddig fanyalogtak, lekezelték a szocikat. Általános a vélemény, hogy Botkával lehet nyerni. Mondom…, általános.
Kivéve a gyevi bírót.
A DK beindult. Nem idézem a mocskolódásaikat, az átkozódásaikat, hisz bárki olvashatja, aki akarja. Én már nem olvasom. Részeg emberek a sarki kocsmákban kulturáltabban tudnak társalogni, mint ahogy ők teszik. De még a kocsisok is. Mindez azért a két mondatért, aminek egyike, hogy nem kellenek a baloldalon sem az olyan emberek, akik becsapták már a népet. Így, név nélkül. Hogy miért gondolják azonnal úgy a DK-sok, hogy Gyurcsányról van szó? Ki tudja.
Az egyik csoportban azt olvasom, hogy mi, szocik nem vagyunk igazán jelen a Facebookon, hagyjuk, hogy bántsanak, mocskoljanak minket.
Nos, akkor most még egyszer Gyurcsányról!
Nem akarok most pontos dátumokat felhozni, talán még az időrendi sorrendet sem tartom be, csak pár dolgot megemlítenék, hogy miért is tartom őt nem csak az MSZP, hanem az egész baloldal szétverőjének.
Gyurcsány soha a büdös életben nem volt szocialista. Akkor miért is kellett neki a szocialista pártba belépni? Mert az akkori politikai palettán ez volt az egyetlen párt, amit sikeresen tudott ugródeszkának használni, hogy elérje politikai céljait. Nem fogom részletezni, hogy fúrta meg saját mentorát, Medgyessyt, aki belőle országos politikust, minisztert csinált, hogy a hátán fölkapaszkodhasson. Arról sem nagyon akarok szólni, hogy igaz ugyan, hogy a 2006-os kampány sikerét az ő személyének tartják – amit soha, egyetlen szoci sem kérdőjelezett meg -, ám a kampányok általában nem egy emberen múlnak, nem egy ember végzi. Sokan, rengeteget segítettünk neki. Hálából ő szúrt hátba minket, amikor elkezdett szervezkedni – alattomos módon – azt mondva, hogy a párton belül akarja a változásokat. Hallani lehetett akkoriban, hogy a platformjával az MSZP vezetését akarja elsorvasztani, majd átvenni a párt vezetését. Nem akartam elhinni. Aztán mindjobban kirajzolódott, hogy szinte SZDSZ-t akar a szocialista pártból csinálni. Ment a harakiri párton belül, a vezetés és a tagság körében is. Ez már eleve kárt okozott a pártnak. Aztán, hogy látta, eltaktikázta magát, az MSZP soraiban nem minden tag tekinti ledönthetetlen bálványnak – a szektatagoknak is beillő rajongóival alapítottak egy új pártot. Ezt is az MSZP kárára, mert vitték magukkal a 10 parlamenti és a több tucat önkormányzati mandátumot, ami nem a DK-é, hanem az MSZP-é volt.
Az ígéreteit is hagyjuk: „nem fogom most már a volt pártomat bántani…, majd beledöglöttem, hogy úgy tegyek, mintha kormányoznék stb.” Hazudott. Azt nem tudom, hogy reggel, vagy délben (szerintem ő sem tudja, ezt a szlogent különben is egy ’56-os beszédből lopta), de hazudott, hisz agyagba akarta, akarja a mai napig döngölni a szocikat.
A 2006. év mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Igen. Megválasztották. Nyáron már jöttek a hangok: „a király meztelen”, Gyurcsánynak nincs programja. Jött az őszödi beszéd körüli őszi botrány. A mai napig büszke rá – igaz az ódiumát nem ő, hanem a szocik viselik, mert ugyanúgy ránk égett, mint a „hazudtunk…”, az „el lehet menni…”, a „kurv@ ország”…stb. Korábban, a 2004-es népszavazásnak, és később, vizitdíjasnak is ő volt a főszereplője – de a szocikon maradt a sara. A Köztársaság téri székházat nem vette be a gyomra (vajon miért is?) – neki a Jókai utcai kellett, méregdrága irodabérlésekkel a Vérmezőn, terembérlésekkel a Dürer Rendezvényház báltermében, többszázmilliós hitelbe verve a szocikat. Az alapítványi elnöksége alatt nagy tisztességében Gréczyt tette meg a Táncsics által fenntartott web-lap olvasószerkesztőjének. Aki a semmi munkáért kapta a fizetést. Az a Gréczy, aki most mocskolja a szocikat reggel, délben, este… És, bizony, az elnöksége alatt szerveződött meg, valahogy az az új, alternatív párt, ahová a későbbi híveivel átlépett…
Ez mind-mind elég lenne ahhoz, hogy a szocialisták Gyurcsány nevét mellőzzék – de mindettől független a szocialisták 2014-ben megmutatták a kompromisszum-készségüket. Lett közös lista. Gyurcsány nevével. Mi lett az eredménye? Mindenki látta. Mi, szocialisták – szerte az országban – tapasztaljuk, hogy még mindig Gyurcsánnyal azonosítanak bennünk, és nem kérnek belőlünk. Gyűlölik Gyurcsányt. A legnépszerűtlenebb politikus. Ezt valamivel el kellett érni.
Botka Lászlóval valóban új esélye lenne az MSZP-nek, a baloldalnak. Vele valóban lehetne választást nyerni. Nem tudom az okát, hogy miért kezdték el karaktergyilkolni. Ott van mögötte a sikeres életpályája, ott van Szeged. A szegediek sajnálják, hogy elveszítenék a polgármesterüket, de örülnek, hogy lenne egy jó miniszterelnöke az országnak. Botka László még egyetlen választáson sem veszített.
Én még azt sem mondom, hogy Gyurcsány Ferenc tűnjön el a politikából. Én csak azt kérem, hogy lássa be, – most ő az akadálya a megegyezésnek, az ő személye annyira negatív a többség szemében és annyira megosztó, hogy neki most kellene hátrébb lépni. Nem tudom elhinni, hogy politikai ambícióit az ország érdekénél előbbre helyezi.
Lássátok be végre, ha Gyurcsány most nem lép hátrébb, nem lesz kormányváltás. És ebben nem a szocik lesznek a hibásak”
