Az index.hu az abcug.hu nyomán a napokban beszámolt egy apró somogyi falúban élők tetteiről, főként romákéról és közmunkában élőkéről. Ők nem e tengődést és nihilt választották, hanem összefogtak, és először egy szemetes, üres telekből csináltak parkot, majd a falu szélén évtizedek óta üresen álló kápolnát újították fel.
Park felújítva
Nők és férfiak dolgoztak heteken keresztül a szabadidejükben, és annyira szerették volna, hogy újra lehessen misét tartani a templomukban, hogy 22 ezer forintot is összegyűjtöttek, csak kezdődhessen már a munka.
Ezek az emberek tavaly nyáron gondoltak egyet, és úgy döntöttek, hogy kezdenek valamit az óvodával szembeni szemetes tisztással. Nem volt ott előtte semmi, csak gaz, meg néhány fa. Szóltak a település, Öreglak polgármesterének, hogy szükségük lenne némi építő anyagra, mint cementre, téglára, sóderre. Meg is kapták, és pár hét alatt megépítettek egy közösségi teret: rendbetették a füvet, ültettek rózsákat, padokat állítottak, és egy Szűz Mária emlékhelyet.
Az óvodával szembeni kis park azonban csak az első lépés volt. A település szélén, a temető mellett hosszú évtizedek óta omladozott egy kis templom, a tettrekész romák pedig hamarosan észre is vették ezt.
Kápolna is szép lett
A parkos példából már kiderült számukra, hogy jól tudnak együtt dolgozni, ha közös a cél, a helyi plébános pedig megígérte nekik, hogy havonta tart majd egy misét, ha lesz hol. A romák ekkor gondoltak egyet, és újra megkeresték a polgármestert, most már azzal az ötlettel, hogy szívesen felújítanák a kápolnát. Össze is raktak maguk között 22 ezer forintot. Ki a segélyéből, ki a fizetéséből csípett le hozzá. A polgármester látta, hogy ez nem lesz elég az anyagokra, ezért levelet írt a Kaposvári Püspökségnek, de nemhogy pénzt, még választ sem kapott a kérésére…
Végül egy kaposvári vállalkozás utalt 150 ezer forintot, és a plébános is szerzett még ugyanennyit, és az önkormányzat is hasonló nagyságrendben biztosított építő anyagot. Idén nyáron el is kezdődhetett a munka.
A felszenteléskor alig fértek be a kápolnába: a gyerekek elől ültek, a felnőttek pedig ott állták végig a szertartást, ahol éppen helyük volt. Bár mise csak egyszer van egy hónapban, a kápolnába bármikor be lehet menni, ha valaki imádkozni akar, vagy csak egy kicsit megnyugodni. És ezt ki is használják a helyiek.
A kápolnával nem ér véget a történet: jövőre együtt szeretnék rendbehozni a ravatalozót, ki kell tiszítani a csatornáját, és újrapucolni a falakat. Ezt már a település központjában mesélik, miközben az óvoda előtt felállított Betlehemet mutatják. Egy drótkerítést húztak elé, mert tavaly kilopták a gyerekek a játékokat. A szamárnak már most is hiányzik az egyik szeme, de azon kívül minden szereplő érintetlenül áll a helyén.
